A közös jogkezelő éra végének kezdete

Régóta napirenden van, hogy a közös jogkezelők működése mostani formában versenykorlátozó, illetve a modern technikai kihívások nem igazolják a 20. században kivívott előjogokat. (Erről bővebben írtunk ittés itt.) Nem véletlen, hogy nem vállalta be az ArtisJus azt, hogy a GVH határozatot hozzon, inkább előre menekült kötelezettségvállalásba (lásd itt).

A közelmúltban született egy újabb ítélet, amely csak megerősíti korábbi következtetéseinket, miszerint a közös jogkezelők az Európai Unióban messze nem versenyeznek, illetve a kiváltságos helyzetüket előnyükre használják. 

Az Európai Bíróság C-641/15. sz. ügyében (Verwertungsgesellschaft Rundfunk GmbH kontra Hettegger Hotel Edelweiss GmbH. ECLI:EU:C:2017:131) az alábbi következtetésekre jutott:

Az osztrák közös jogkezelő állítása szerint egy osztrák szálloda (igen tetszetős:D) azáltal, hogy a szobákban rendelkezésre bocsátja a TV-ket, nyilvánossághoz közvetítést végez. A bíróság megerősítette, hogy korábbi ítéletei szerint a TV-vel történő adásközvetítés minősülhet nyilvánossághoz közvetítésnek. Ugyanakkor kifejtette, hogy "[m]indazonáltal többek között az előadóművészek kizárólagos jogától vagy a hangfelvétel‑előállítók jogától eltérően, amelyekről a 2006/115 irányelv 8. cikkének (1), illetőleg (2) bekezdése rendelkezik, a műsorsugárzó szervezetek e cikk (3) bekezdése szerinti kizárólagos joga a nyilvánosság számára belépti díj ellenében hozzáférhető helyiségben történő nyilvánossághoz közvetítés esetére korlátozódik."... "[a] belépti díj fizetésére vonatkozó feltétel tekintetében rá kell mutatni, hogy [...] ez a feltétel olyan ellenérték megfizetését feltételezi, amelyet a kifejezetten valamely televízió‑műsor nyilvánossághoz közvetítéséért kérnek, így abban az étteremben vagy bárban, ahol a televízió‑műsorokat közvetítik, az étel vagy italfogyasztás megfizetése nem tekintendő az e rendelkezés értelmében vett belépti díj megfizetésének."

 

Az üres hordozói díj visszaigénylésének intézményesülése Magyarországon

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elfogadta az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület, a Filmjus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete, a Hungart Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesület (közös jogkezelők) kötelezettségvállalását, amelynek teljesítésével pontosabbá válik az üres hordozói díj meghatározása mind a díjfizetők, mind a díjjogosultak számára, és megvalósul az üres hordozói díj fogyasztói visszaigénylésének lehetősége is.”

A filmek, zenei- és irodalmi művek másolása manapság, a technika fejlődésével egyre egyszerűbbé, gyorsabbá és ezáltal egyre gyakoribbá válik. Az ilyen jellegű audio- és audiovizuális adattartalmak magáncélú felhasználása legálisnak minősül. Pontosan emiatt volt szükség a szerzők sajátos jogvédelmére az üres hordozói díj bevezetésével, melyet a közös jogkezelő szervezetek évente állapítanak meg, különféle gazdasági elemzésekre alapozva. Az üres kép- vagy hanghordózó forgalmazása után szedett jogdíj a gyártót, az importőrt, és az összes belföldi forgalmazót terheli, akik az Artisjus felé kötelesek adatszolgáltatásra, a fizetendő jogdíj megállapítása végett. A jogdíj pedig törvényi szabályozás alapján szétosztásra kerül az előadóművészek, zeneszerzők, írók, hangfelvétel-kiadók, filmelőállítók, filmalkotók és képzőművészek között.

Mivel a közös jogkezelő szervezetek monopolisztikus helyzetben vannak, ezért fontos vizsgálni, hogy a jogdíjak megállapításának körülményei megfelelően valósultak-e meg. A Gazdasági Versenyhivatal szerint az éves díj megállapításánál nem maximálisan vették figyelembe a tartalomfogyasztási szokások változásait, ezáltal pedig fogyasztói érdekek is sérülhettek.

A közös jogkezelő szervezetek kötelezettségvállalásait a GVH elfogadta, mely szerint:

  • Üres hordozói díj visszaigénylésének intézményesítése magánszemélyek számára, amennyiben saját tartalmaikat másolják a hordozókra
  • 3 éven keresztül közgazdasági elemzések az üres hordozói díj megalapozására, a versenyjogi szempontokat figyelembe véve
  • Edukációs kampány 3 éven keresztül a visszatérítési igényről való információnyújtásra
  • A honlapon önálló tájékoztatás a visszatérítési lehetőségekről
  • Heti 3x2 órás ügyfélfogadási idő
  • Magánszeméllyel való vitás kérdések esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala keretében működő Egyeztető Testület eljárásában való részvétel, az eljárás költségeit megtérítve.

A visszaigénylés intézménye már a 2017-es jogdíjközleményben lesz megtalálható, a honlap pedig legkésőbb 2017. január 31-én elérhetik az érdeklődők.

Források:

http://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016_os_sajtokozlemenyek/az_ures_hordozoi_dij_fogasztoi_visszaigenylesenek_.html

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

https://dalszerzo.hu/2016/12/09/jogkezeloi-kotelezettsegvallalas-versenyjogi-ugyben-ures-hordozo-dij/

http://mtmi.hu/dokumentum/513/mk10_web.pdf

http://www.mahasz.hu/faq

Közös jogkezelők

A közelmúltban írtam a közös jogkezelők helyzetéről a Versenytükörbe. A tanulmányben kifejtettem, hogy a jelenlegi helyzethez képest számos alternatívát biztosít a szabályozás és a technikai fejlődés. A megfogalmazott alternatívák egyikét valósítja meg részben a közelgő német-angol-svéd közös jogkezelő pool. Na ugye van itt előrelépési lehetőség.

Közös jogkezelők válsága 1.

Nemrégiben írtam egy tanulmányt a Versenytükörbe a CISAC ügy kapcsán. (Lásd előző kapcsolódó blogbejegyzést.) Egy érdekes tanulmány vizsgálja a tanulmányomban is megfogalmazottakat, miszerint a modern technológiai fejlődés részben redundánssá teszi a közös jogkezelés számos részét.

A tanulmány Coase alapján vizsgálja a kérdést: Kobayashi, Bruce H., Opening Pandora's Black Box: A Coasian 1937 View of Performance Rights Organizations in 2014 (December 8, 2014). George Mason Law & Economics Research Paper No. 14-67. Available at SSRN: http://ssrn.com/abstract=2536986