A „fogyasztó” képe(i) az EU jogban: Szabályozás, Gazdasági Szabadságok és Versenyjog

A „fogyasztó” képe(i) az EU jogban: Szabályozás, Gazdasági Szabadságok és Versenyjog

Beszámoló az Oxfordi Egyetem Európai és Összehasonlító Jogi Intézete által 2014. március 27-28-án rendezett konferenciáról

Az Európai és Összehasonlító Jogi Intézet által szervezett konferencián európai magánjogászok, versenyjogászok és fogyasztóvédelmi jogászok járták körül azt a témát, hogy a fogyasztó hogyan jelenik meg mint „védendő jogi tárgy” az európai uniós jog különböző szakágaiban. Ez a szemlélet rávilágított arra, hogy a fogyasztó képe mennyire más lehet attól függően, hogy a másodlagos jogi szabályozás alanyaként gondolunk-e rá vagy például a bírósági esetjogban élvez privilegizált szerepet mondjuk mint a belső piaci, védjegyjogi vagy a versenyjogi rendelkezések által védett személyi kör. Ez az összefoglaló néhány, a konferencián elhangzott gondolatot foglal össze, a teljesség és a részletesség igénye nélkül. A tizenhét előadás közül teljesen szubjektív módon, saját preferenciám szerint választottam ki kettő, azonban meg kell jegyezni, hogy a többi előadó is igen érdekes gondolatokat vetett fel, amelyeket a konferencia szervezőinek elképzelése szerint egy szerkesztett kötetbe foglalnak bele.

Alapvető jogok - két tanulmány

A minap előadást tartottam a GVH-ban - a közelmúltban többször is - az alapvető jogok és versenyjog témában. Az előadáson is említettem, itt is közzéteszem a két e témában a közelmúltban született tanulmányt, amely végül is a két ellenpólust jelentheti a kérdés tanulmányozása során:

INTERNATIONAL CHAMBEROF COMMERCE: Due Process in EU Antitrust Proceedings - Comments on and Analysis of the European Commission's and EU Courts' Antitrust Proceedings. http://www.iccindiaonline.org/policy-statement/may2014/DueProcesPaper.pdf.

és

WILS WOUTER P. J.: The Compatibility with Fundamental Rights of the EU Antitrust Enforcement System in Which the European Commission Acts Both as Investigator and as First-Instance. http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2363440.

Az előadás az OTKA K 109414. sz. kutatása (Az állam aktív gazdasági szerepvállalásának EU jogi keretei) keretében valósult meg.

Hogyan foglalja jogszabályba az állam egy szakmai szervezet versenykorlátozó döntését?

Hogyan foglalja jogszabályba az állam egy szakmai szervezet versenykorlátozó döntését? - Az Európai Bíróság ítélete az API- Anonima Petroli Italiana-ügyben

1.rész: A jogsértés

Az Európai Unió Bírósága 2014. szeptember 14-én meghozta az API- Anonima Petroli Italiana- ügyben ítéletét,[1]amelyben egy olasz bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmét bírálta el. A jogvita középpontjában az állt, hogy egy döntően vállalkozásokból álló szakmai szervezet az olasz jog felhatalmazása alapján meghatározhatja-e a közúti fuvarozási ágazatban a minimális üzemeltetési költségeket és ezáltal a minimális szolgáltatási díjat.

Hogyan foglalja jogszabályba az állam egy szakmai szervezet versenykorlátozó döntését? - 2. rész

Hogyan foglalja jogszabályba az állam egy szakmai szervezet versenykorlátozó döntését? - Az Európai Bíróság ítélete az API- Anonima Petroli Italiana-ügyben

2. rész: A jogsértés kimentése

A következő lépés annak eldöntése, hogy a versenyjogi jogsértés kimenthető-e közérdek védelmére való hivatkozással? Hangsúlyozni szükséges, hogy a míg a Wouters-ítéletben a társulási döntés kimentését vizsgálta a Bíróság, az API-Anonima Petroli Italiana- ügyben viszont a nemzeti szabályozás kimentéséről beszél végig a Bíróság.[1] Ezzel eldöntöttnek is tekinthető az a vita, hogy a vállalkozások saját maguk- az állam részvétele, jogszabálya nélkül- hivatkozhatnak-e arra, hogy közérdekű célt szolgál a versenykorlátozásuk. Az esetjogban eddig egyetlen ítélet sem született, melyben a Bíróság elismerte volna magánpiaci szereplők jogosultságát arra, hogy közérdekből korlátozzák a versenyt.

OTKA - állam gazdasági szerepvállalása

Az állam aktív gazdasági szerepvállalásának EU jogi keretei c. OTKA pályázat (K109414) keretében végzett kutatás. A kutatás vezetője Dr. Tóth Tihamér. További résztvevők: Dr. Papp Mónika, Dr. Szilágyi Pál és Dr. Tóth András.

A kutatás rövid összefoglalója:

A jelenlegi kormányzat aktív állami szerepre épülő gazdaságpolitikát folytat, mely a ‘mainstream’ irányzatokat képviselők oldalán gyakori kritika tárgyát képezi. A pályázat által támogatott kutatás célja, hogy bemutassa a jelenkori magyar gazdaságpolitika európai uniós jogi korlátait, megvizsgálja e keretek megváltoztatásának lehetőségeit. A kutatás fókuszáltsága érdekében az uniós versenyjog állami versenykorlátozásokra vonatkozó részét és a négy gazdasági szabadság jogát, ezek egymással való kapcsolatát dolgozzuk fel konkrét példák alapján. Fontos kérdés lesz, hogy mi az uniós gazdasági alkotmány pontos tartalma és hogy ez mennyiben képezheti akadályát a nemzeti gazdaságpolitikáknak. Megkíséreljük megválaszolni, hogy hol és mennyiben indokolt az állam gazdasági szerepvállalása, beavatkozása a piaci folyamatok szabad folyásába.

State ownership / private ownership benefits

Today I was invited as a panel member for a discussion on the benefits of state ownership or private ownership in the economy. I am a competition lawyer with a large amount of reading behind me on IO and microeconomics, so wouldn't call myself an expert. However, my idea that which one is better was basically strengthened during the discussions with my learned colleagues. The whole debate is pointless in theory and a matter of reality in practice. And the latter one is a matter of political culture

Uber in France

While December should be a month of joy and happiness, Uber has been facing bans and problems again in Europe.

Earlier this month the service was banned in Spain as a preventive measure of a local judge. The measure came ahead of a complaint filed by the Madrid Taxi Association.

Another local judge, this time in France, decided not to ban UberPop, which is similar to UberX in the United States. However, as the NYT appointed on Monday 15, “In the latest legal twist for Uber, Pierre-Henry Brandet, the French Interior Ministry spokesman, said that new legislation called the Thévenoud Law — which requires all drivers who chauffeur paying passengers to have a license and appropriate insurance — would form the basis of the ban.” And of course, UberPop does not meet the licensing requirement.