Congregación de Escuelas Pías Provincia Betania kontra Ayuntamiento de Getafe

C-74/16. sz. ügy

A madridi bíróság által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem főtanácsnoki indítványának ismertetése (egyház önkormányzati adó alóli mentessége építési ügyben)

 

Tényállás és alapeljárás

A katolikus egyház egyik szervezete (piarista iskolák kongregációja, a továbbiakban a Congregación) Madrid közelében, getafei önkormányzat területén fekvő ingatlan tulajdonosa, amelyben az ügyben érintett iskola működik. 2011. március 4‑én a Congregación engedélyt kért a getafei önkormányzattól az ingatlan egyik önálló épületének átépítésére és kibővítésére. A hivatkozott épület az iskola előadótermeként működik. Azt tervezték, hogy az előadóteremben felszerelnek 450 ülőhelyet összejövetelek, kurzusok és konferenciák stb. tartására.  Az építési engedélyt 2011. április 28‑án adták meg, amihez a Congregación az építkezésekre, létesítményekre és építési munkálatokra kivetett 23 730,41 euró összegű adót volt köteles megfizetni.

állami támogatás, állami versenykorlátozás

Bővebben: Congregación de Escuelas Pías Provincia Betania kontra Ayuntamiento de Getafe

  • Készítés ideje:

KÓRHÁZAK ÁLTAL VÉGZETT GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA

Mélyreható vizsgálatot követően az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága megállapította, hogy az IRIS kórházakként ismert, öt brüsszeli kórház (CHU Brugmann, CHU Saint-Pierre, Queen Fabiola Children’s University Hospital, Iris South Hospitals, valamint Institut Bordet) számára az egészségügyi- és társadalombiztosítási szolgáltatásokból eredő deficites helyzetük miatt juttatott állami támogatás megfelel az Európai Unió állami támogatásokról szóló szabályainak, mivel általános érdekű gazdasági szolgáltatásnak minősül. 
Az Európai Bizottság 2011. december 20-án fogadta el felülvizsgált csomagját az Európai Unió állami támogatásokról szóló szabályainak, közfinanszírozás juttatása általános érdekű gazdasági szolgáltatások (SGEI) vonatkozásában.  
Az általános érdekű gazdasági juttatások skálája magában foglalja a nagy kereskedelmi tevékenységeket (úgy, mint a postai szolgáltatásokat, energiaellátást, távközlést, tömegközlekedést), ugyanakkor a szociális szolgáltatásokat is (mint például az idősgondozást, vagy a fogyatékkal élők gondozását). SGEI-nek tehát olyan gazdasági tevékenységek minősülnek, melyek nem kizárólag piaci erők következtében keletkeznek, legalábbis nem olyan formában, amely diszkrimináció nélkül mindenki számára megfizethető; feltételeit pedig az állam szabja meg, aki egy vagy több szolgáltatóra a közfeladatot delegálja a köz érdekében. A közfeladatot ellátó szolgáltató támogatása a rátelepített, közfeladat ellátásából eredő többletköltségek ellensúlyozása érdekében lehet szükséges. 


Ennek a támogatásnak az ellenőrzése a belső piaci verseny torzítástól való megóvása érdekében történik, mivel az állami támogatás kedvezményezettjei olyan gazdasági előnyökhöz juthatnak a támogatások révén, amikhez versenytársaik nem. Az SGEI állami ellenőrzése biztosítja, hogy a közszolgáltatási kompenzáció ne haladják meg a közszolgáltatási ellátáshoz szükséges szintet, a vállalatok számára legyenek ösztönzők újításra és versenyre, és a belső piac szétszakadásának megakadályozását is. 
Az Európai Bizottsághoz még 2005-ben érkezett panasz két brüsszeli privát kórházi szervezettől, akik szerint az öt IRIS közkórház 1995 óta tiltott állami támogatásban részesül. Álláspontjuk szerint bizonyos, a deficiteket fedező közfinanszírozási intézkedések, melyeket a brüsszeli közkórházak számára juttatott a belga állam, és amelyekből nem részesülnek magánkórházak, meghaladják a belga szövetségi kórházi törvényben foglalt közfinanszírozás mértékét. A belga hatóságok vitatták, hogy a kórházi alapellátáson kívül – amellyel magán- és közkórházak egyaránt meg vannak bízva a kórházi törvény által- az IRIS kórházakon kívül más kórházak látnak-e el kiegészítő SGEI feladatokat, továbbá állították, hogy ezen feladatok olyan külön költségeket vonnak maguk után, melyeket deficit finanszírozáson keresztül kompenzálni kell. 
2009. október 28-án a Bizottság döntésében kimondta, a vitatott deficit finanszírozás megfelel a vonatkozó Európai Uniós SGEI jogszabályoknak, viszont 2012. november 7-én ezt a döntést megsemmisítette, mivel a döntés megsemmisítése iránt keresetet nyújtott be az egyik felperes az Európai Unió Bíróságánál, valamint elrendelte, hogy a Bizottság részletes vizsgálatot indítson, kiegészítő információk összegyűjtése céljából.  
A SGEI-t érintő Európai Uniós állami támogatásra vonatkozó szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy támogatást juttassanak pontosan meghatározott közszolgáltatási kötelezettségek, meghatározott feltételek szerinti teljesítéséhez. Ezek a szabályok figyelembe veszik a szociális jellegű szolgáltatások kényes jellegét. Ennek okán a kórházak állami támogatását rendszerint a Bizottság előzetes ellenőrzése nélkül implementálják, mivel bizonyos feltételeknek megfelel. Jelen eset precedens nélküli, tekintve, hogy a Bizottság a kórházi szektorban végleges döntést hozott mélyreható vizsgálatot követően. 
A vizsgálat alapján a Bizottság megállapította, hogy az IRIS kórházakra az összes belga kórházra vonatkozó minimumkövetelményeket meghaladó, további kötelezettségeket ruház az állam. Ennek keretében, bármely körülmények között, bármely beteg ellátására kötelezve vannak, beleértve a nem sürgősségi eseteket is, tekintet nélkül a beteg fizetőképességére. Így biztosítják, hogy a legszegényebb rétegek is hozzájuthassanak a kellő orvosi ellátáshoz. Tekintetbe véve, hogy a finanszírozási források nem elégségesek a kiegészítő kötelezettségek költségeinek fedezésére, az IRIS kórházak deficites helyzetbe kerülnek. Ennek kompenzálásával teszik lehetővé a brüsszeli önkormányzatok, hogy az IRIS kórházak folytathassák közellátására irányuló feladatukat. 
Mindemellett a vizsgálat feltárta azt is, hogy az IRIS kórházak nem lettek túlkompenzálva, mert az önkormányzatok által juttatott támogatás – összhangban az Európai Unió általános érdekű gazdasági szolgáltatásokat érintő állami támogatási szabályaival – soha nem haladta meg a közszolgáltatási feladatok ellátásából fakadó veszteség összegét. Ezek fényében a Bizottság úgy határozott, hogy az IRIS kórházak számára juttatott deficit finanszírozás az Európai Unió állami támogatásról szóló szabályaival összhangban áll.

Források:

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-2414_en.htm ;
http://tvi.kormany.hu/accessibility/a-bizottsag-jovahagyta-a-brusszeli-iris-korhaznak-nyujtott-kompenzacios-tamogatast
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-11-1571_en.htm
http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-11-929_en.htm
http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-11-929_en.htm

  • Készítés ideje:

Uber in France

While December should be a month of joy and happiness, Uber has been facing bans and problems again in Europe.

Earlier this month the service was banned in Spain as a preventive measure of a local judge. The measure came ahead of a complaint filed by the Madrid Taxi Association.

Another local judge, this time in France, decided not to ban UberPop, which is similar to UberX in the United States. However, as the NYT appointed on Monday 15, “In the latest legal twist for Uber, Pierre-Henry Brandet, the French Interior Ministry spokesman, said that new legislation called the Thévenoud Law — which requires all drivers who chauffeur paying passengers to have a license and appropriate insurance — would form the basis of the ban.” And of course, UberPop does not meet the licensing requirement.

otka - állami szerepvállalás

Bővebben: Uber in France

  • Készítés ideje:

State ownership / private ownership benefits

Today I was invited as a panel member for a discussion on the benefits of state ownership or private ownership in the economy. I am a competition lawyer with a large amount of reading behind me on IO and microeconomics, so wouldn't call myself an expert. However, my idea that which one is better was basically strengthened during the discussions with my learned colleagues. The whole debate is pointless in theory and a matter of reality in practice. And the latter one is a matter of political culture

otka - állami szerepvállalás

  • Készítés ideje:

Alapvető jogok - két tanulmány

A minap előadást tartottam a GVH-ban - a közelmúltban többször is - az alapvető jogok és versenyjog témában. Az előadáson is említettem, itt is közzéteszem a két e témában a közelmúltban született tanulmányt, amely végül is a két ellenpólust jelentheti a kérdés tanulmányozása során:

INTERNATIONAL CHAMBEROF COMMERCE: Due Process in EU Antitrust Proceedings - Comments on and Analysis of the European Commission's and EU Courts' Antitrust Proceedings. http://www.iccindiaonline.org/policy-statement/may2014/DueProcesPaper.pdf.

és

WILS WOUTER P. J.: The Compatibility with Fundamental Rights of the EU Antitrust Enforcement System in Which the European Commission Acts Both as Investigator and as First-Instance. http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2363440.

Az előadás az OTKA K 109414. sz. kutatása (Az állam aktív gazdasági szerepvállalásának EU jogi keretei) keretében valósult meg.

otka - állami szerepvállalás, alapvető jogok, fundamental rights

  • Készítés ideje:

Hogyan foglalja jogszabályba az állam egy szakmai szervezet versenykorlátozó döntését? - 2. rész

Hogyan foglalja jogszabályba az állam egy szakmai szervezet versenykorlátozó döntését? - Az Európai Bíróság ítélete az API- Anonima Petroli Italiana-ügyben

2. rész: A jogsértés kimentése

A következő lépés annak eldöntése, hogy a versenyjogi jogsértés kimenthető-e közérdek védelmére való hivatkozással? Hangsúlyozni szükséges, hogy a míg a Wouters-ítéletben a társulási döntés kimentését vizsgálta a Bíróság, az API-Anonima Petroli Italiana- ügyben viszont a nemzeti szabályozás kimentéséről beszél végig a Bíróság.[1] Ezzel eldöntöttnek is tekinthető az a vita, hogy a vállalkozások saját maguk- az állam részvétele, jogszabálya nélkül- hivatkozhatnak-e arra, hogy közérdekű célt szolgál a versenykorlátozásuk. Az esetjogban eddig egyetlen ítélet sem született, melyben a Bíróság elismerte volna magánpiaci szereplők jogosultságát arra, hogy közérdekből korlátozzák a versenyt.

állami versenykorlátozás, otka - állami szerepvállalás, szakmai szervezetek

Bővebben: Hogyan foglalja jogszabályba az állam egy szakmai szervezet versenykorlátozó döntését? - 2. rész

  • Készítés ideje:

Hogyan foglalja jogszabályba az állam egy szakmai szervezet versenykorlátozó döntését?

Hogyan foglalja jogszabályba az állam egy szakmai szervezet versenykorlátozó döntését? - Az Európai Bíróság ítélete az API- Anonima Petroli Italiana-ügyben

1.rész: A jogsértés

Az Európai Unió Bírósága 2014. szeptember 14-én meghozta az API- Anonima Petroli Italiana- ügyben ítéletét,[1]amelyben egy olasz bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmét bírálta el. A jogvita középpontjában az állt, hogy egy döntően vállalkozásokból álló szakmai szervezet az olasz jog felhatalmazása alapján meghatározhatja-e a közúti fuvarozási ágazatban a minimális üzemeltetési költségeket és ezáltal a minimális szolgáltatási díjat.

állami versenykorlátozás, otka - állami szerepvállalás, szakmai szervezetek

Bővebben: Hogyan foglalja jogszabályba az állam egy szakmai szervezet versenykorlátozó döntését?

  • Készítés ideje:

Sikeres workshop

2014. május végén sikeres workshopot tartottunk 'Az állam gazdasági szerepvállalásának uniós jogi keretei' címmel az OTKA kutatásunk keretében.

Az előadás diái letölthetőek innen:

pdfPapp Mónika: Az EU állami támogatási joga

pptxSzilágyi Pál: Az állami protekcionizmus lehetőségei egy magyar jogeset kapcsán: a C-385/12. sz. ügy margójára

pptTóth Tihamér: Az állam gazdasági szerepvállalásának uniós jogi keretei: a görög lignit ügy tanulságai

otka - állami szerepvállalás

  • Készítés ideje:

A „fogyasztó” képe(i) az EU jogban: Szabályozás, Gazdasági Szabadságok és Versenyjog

A „fogyasztó” képe(i) az EU jogban: Szabályozás, Gazdasági Szabadságok és Versenyjog

Beszámoló az Oxfordi Egyetem Európai és Összehasonlító Jogi Intézete által 2014. március 27-28-án rendezett konferenciáról

Az Európai és Összehasonlító Jogi Intézet által szervezett konferencián európai magánjogászok, versenyjogászok és fogyasztóvédelmi jogászok járták körül azt a témát, hogy a fogyasztó hogyan jelenik meg mint „védendő jogi tárgy” az európai uniós jog különböző szakágaiban. Ez a szemlélet rávilágított arra, hogy a fogyasztó képe mennyire más lehet attól függően, hogy a másodlagos jogi szabályozás alanyaként gondolunk-e rá vagy például a bírósági esetjogban élvez privilegizált szerepet mondjuk mint a belső piaci, védjegyjogi vagy a versenyjogi rendelkezések által védett személyi kör. Ez az összefoglaló néhány, a konferencián elhangzott gondolatot foglal össze, a teljesség és a részletesség igénye nélkül. A tizenhét előadás közül teljesen szubjektív módon, saját preferenciám szerint választottam ki kettő, azonban meg kell jegyezni, hogy a többi előadó is igen érdekes gondolatokat vetett fel, amelyeket a konferencia szervezőinek elképzelése szerint egy szerkesztett kötetbe foglalnak bele.

otka - állami szerepvállalás

Bővebben: A „fogyasztó” képe(i) az EU jogban: Szabályozás, Gazdasági Szabadságok és Versenyjog

  • Készítés ideje:

Rólunk / About Us

Források / Resources

  • Publikációk / Publications
  • Blog

Hírlevél / newsletter


© 2019 Versenyjogi Kutatóközpont / PPKE All Rights Reserved