OTA, price parity, mfn, árparitás

Milliárdos jólétnövekedés az osztrák fogyasztók javára

Korábban hírt adtunk egyik kedvenc témánkról, nevezetesen, hogy az osztrák törvényhozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősítette az árparitás előírását, többek között az OTA-k részéről. Az 1984-es osztrák tisztességtelen versenyről szóló törvényt 2016 novemberében módosította a törvényhozás. A törvény agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősítette a törvény Z 32. pontjában megtalálható magatartásformát. A módosító törvény visszamenőlegesen is alkalmazni rendeli az előírást a már megkötött szerződésekre.

A melléklet újonnan bevezetett Z.32. pontja szerint agresszív feketelistás kereskedelmi gyakorlat az alábbi: „Egy foglalási platform üzemeltetője által egy szállásadótól megkövetelt azon feltétel, hogy az utóbbi más értékesítési csatornákon – beleértve a saját weboldalát – nem kínálhat kedvezőbb árat vagy semmilyen kedvezőbb feltételt mint amit a foglalási platformnak kínál.”

Az osztrák jogalkotó nem csak a tisztességtelen versenyről szóló törvényt módosította, hanem az árfeltüntetésről szóló törvényt is az alábbiak szerint: Amennyiben a szálláshelyek megadják áraikat, akkor a szállásadók szabadon határozhatják meg azokat és tilos korlátozó klauzulákat alkalmazni a vendéglátó hely és a foglalási platform között, amelyek megkötik az árakat vagy legjobb árkikötésnek minősülnek. Az ilyen szerződéses klauzulák a szállásdaók és a foglalási platformok között semmisek.

Az osztrák jogalkotó azzal indokolta az új szabályozás bevezetését, hogy a szállásadók kiszolgáltatott helyzetben vannak a foglalási platformoknak. A szállásadók piaci szabadságát pedig tilos indokolatlanul korlátozni, mint ahogy ezt jelenleg teszik a foglalási platformok. A jogalkotó szerint a bevezetett új rendelkezés csökkenti a függőséget és az alacsonyabb árak útján a vendégek javát szolgálja, továbbá erősíti az osztrák gazdaság versenyképességét. A rendelkezés különösen védendő célként fogalmazta meg a kis- és mikro vállalkozások piaci szabadságát, versenyképességének javítását.

Itt érdemes kiemelni – szemben a magyar versenyhatóság ágazati jelentésével – az osztrák kormány a törvényjavaslat indokolásában felhívta a figyelmet, hogy a versenyjogi ex-post eljárások nem megfelelőek a helyzet kezelésére, különösen a hosszadalmas eljárás és nehéz jogi kérdések miatt. (Utóbbival vitatkozunk, egyetértünk a német versenyhatóság elnökének szavaival, miszerint a legjobb ár klauzuláknak semmilyen kimutatható előnyös hatása nincs a fogyasztókra.)

 

Facebook MySpace Twitter Digg Delicious Google Bookmarks Linkedin RSS Feed