Az étkezési utalvány monopolizálása - összefoglaló

Az étkezési utalvány monopolizálása

2014-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a Szép-kártyára és az Erzsébet-utalványra vonatkozó rendelkezései miatt, majd megegyezés hiányában a Bírósághoz fordult, amiről 2016. február 23.-án született meg a döntés. A PPKE Versenyjogi Kutatóközpontjának rendezvényén, amelyre az állam gazdasági szerepvállalásának versenypolitikai kérdéseit vizsgáló OTKA kutatás keretében került sor, az ítélet tényállása került elsőként bemutatásra, majd az ICSID választottbíróság előtt a piacról kiszorult francia vállalkozások által indított kártérítési eljárás hátterét boncolgattuk.

Cikk folytatása

A dohánykereskedelem szabályozásának versenypolitikai kérdései

A dohánykereskedelem szabályozásának versenypolitikai kérdései

Darázsfészek sorozat - műhelybeszélgetés

Időpont: 2016. március 17. (csütörtök) 10.00 - 12.30

Helyszín: PPKE JÁK - Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.)

A műhelybeszélgetés témája felöleli a magyar dohánypiac korábbi és aktuális szabályait, szerkezetét és az új szabályozás óta eltelt három év alatt felhalmozódott tapasztalatokat. A dohánykereskedelem versenyjogi szempontból történő elemzése kapcsán a monopóliumok európai uniós szabályozása és joggyakorlata kerül majd összehasonlításra a jelenleg hatályos magyar szabályozással. A résztvevők átfogó képet fognak kapni a piac szereplőiről, történetéről és a szabályozás részleteiről, illetve azok megvalósulásáról. A jelenlegi piaci szerkezet előnyeinek és hátrányainak elemzése mellett, a vizsgálat tárgyát fogja képezni a piacról kiszoruló szereplők jogérvényesítési lehetőségeinek feltérképzése. A kötetlen műhelybeszélgetés meghívott résztvevői a magyar dohánykereskedelemben jártas vezető jogászok, ügyvédek, egyetemi tanárok és versenyjogi szakértők.

Felkért hozzászólóink: Lábady Tamás (PPKE JÁK), Borics Andrea (Imperial Tobacco Hungary Ltd.), Képes György (Aradszky és Képes Ügyvédi Iroda), Tóth Tihamér (PPKE JÁK, Versenyjogi Kutatóközpont), Nagy Attila (Nagy A. Ügyvédi Iroda).

Regisztráció itt.

A magyarországi kartellszabályozás története

A Gazdasági Versenyhivatal és a Versenyjogi Kutatóközpont jogtörténeti műhelybeszélgetést szervez a magyarországi kartellszabályozás történetéről az 1931. évi XX. törvénycikk létrejöttét vizsgáló kutatás alapján, amelyre ezúton tisztelettel meghívja Önt.
A konferencia helyszíne és időpontja:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál terem (Budapest, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30.) 2016. március 9. (szerda), 9.30 óra

docJelentkezési lap

pdfRészletes program

OTA

Megjelent a német versenyhatóság Booking.com döntésének teljes szövege

A német versenyhatóság, a Bundeskartellamt közzétette a Booking.com és társaival kapcsolatos döntésének teljes nyilvános szövegét. Néhány érdekesség az ügyből:

  • A döntés az árparitási szerződéses rendelkezéseket vizsgálta.
  • A hatóság felidézte, hogy már 2013-ban a HRS vonatkozásban elmarasztalta az ún. tág árparitásos klauzulák alkalmazását és azt a döntését düsseldorfi bíróság helybenhagyta.
  • A Booking.com 2015. júliusában állt át az ún. szűk árparitásos rendelkezésekre.
  • Az ügyben érintett piac az ún. hotel portál piac, azaz a szállásközvetítő oldalak piaca, amelyek a keresés, összehasonlítás és foglalás jellegzetességeit viselik. Nem tartoznak az érintett piacba a specializált oldalak, a szálláshelyek oldalai, mivel nem tudják ugyanezen szolgáltatásokat együttesen nyújtani.
  • A fenti érintett piacon az árparitási klauzulák érzékelhető versenykorlátozással bírnak mind a portálok közötti versenyre, mind pedig a szálláshelyek között.
  • Az árparitási klauzulák ugyanis korlátozzák a szálláshelyeket, hogy az egyes portálok között árdifferenciálást hajtsanak végre a gyakorlatban. A szálláshely csak akkor csökkentheti a szálláshely árait a saját oldalán, ha a Booking.com oldalán is megteszi ugyanezt. A rendszer lényegében sem a Booking.com-ot, sem a versenytársait nem készteti arra, hogy csökkentsék a jutalékukat vagy más kedvezőbb feltételeket ajánljanak és így versenyezzenek.
  • A versenykorlátozásokat tovább erősítik a legjobb ár garanciák a fogyasztók felé, valamint a kontingensek (minimum rendelkezésre bocsátott szobák száma).
  • A szűkített árparitási klauzulák piaclezáró hatásokkal is rendelkeznek, amelyek a potenciális versenyt korlátozzák.
  • A szűkített árparitási klauzulák a szálláshelyek közötti versenyt is korlátozzák, nevezetesen a szálláshelyek közötti árversenyt.
  • A Booking.com által alkalmazott versenykorlátozásokat csak erősítik az Expedia által alkalmazott hasonló szerződéses feltételek.
  • A Booking.com nem tudott semmilyen érdemi bizonyítékot szolgáltatni a jótékony hatásokra, hogy egyedileg mentesülhessen, így nem jár a hatékonyságjavulással.
  • Különösen arra sem tudott semmilyen érdemi bizonyítékot szolgáltatni a Booking.com, hogy a valóságban realitása lenne a potyautas jelenségnek.
  • Azt sem tudta bizonyítani a Booking.com, hogy a fogyasztók számára hatékonyságjavulással járna a rendszer, valamint a nélkülözhetetlenséget sem tudta alátámasztani.
  • Külön kiemelte a versenyhatóság, hogy a Booking.com rendszere méltánytalan hátrányt jelent a tőle függő kis és közepes szálláshelyeknek.

A teljes döntés itt olvasható.

Hamarosan további versenyjogi részletekkel szolgálunk.

 

Facebook MySpace Twitter Digg Delicious Google Bookmarks Linkedin RSS Feed