Tóth Tihamér: A Kúria pontot tett a magyar Facebook ügy végére: amiért nem kell fizetni, az valóban ingyenes

A Kúria október 6-án hozott ítéletével megerősítette a Fővárosi Törvényszék korábbi döntését, amely megsemmisítette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2019. december 16-án hozott határozatát, melyben milliárdos bírsággal sújtotta a Facebook ír leányvállalatát.

Mára köztudottnak mondható, hogy a Facebook, hasonlóan több más, ún. “kétoldalú piacot” működtető vállalkozáshoz, a szolgáltatásért nem a fogyasztóktól, hanem a reklámozóktól kér ellenértéket. A Facebook felhasználói cserében adataikkal “fizetnek”, ezek

ugyanis – némi feldolgozást követően - olyan vagyoni értékkel bírnak, amelyért a reklámozók hajlandók fizetni.

A GVH úgy próbált a digitális óriásokkal szemben megmutatni az erejét, hogy nem erőfölénnyel való visszaélés, hanem tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt vonta felelősségre a piacvezető amerikai vállalkozást. Egy meglehetősen hosszú, három éves vizsgálatot követően, nem elfogadva a Facebook kötelezettségvállalását, az átlagos fogyasztót megtévesztőnek találta a Facebook ingyenességet sugalló tájékoztatásait. A cég regisztrációs oldalán sok éven át az volt olvasható, hogy a szolgáltatás “ingyenes és bárki csatlakozhat”, valamint “ingyenes és az is marad”. Hasonló értelmű állítás szerepelt a cég ún. súgóközpontjában is. A határozat indokolása szerint a fogyasztók adataik átadásával egyfajta ellenszolgáltatást nyújtanak, mely adatok a Facebook számára közvetlen hasznot jelentenek. A GVH szerint ezen nem változtat az sem, hogy a felhasználók az adatkezelési szabályzat és a jogi és felelősségi nyilatkozat elfogadásával beleegyeztek az adataik gyűjtésébe, felhasználásába.

A jogsértés megállapításának és a nagy bírságnak annyi haszna mindenképpen volt, hogy a vállalkozás bíróság elé vitte az ügyet, s ily módon a legfelsőbb bírói fórum ítéltével tisztázódott a jogkérdés, ami iránymutatásul szolgálhat más kétoldalú piacot, platformot üzemeltető vállalkozások számára is.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a határozatot támadó céggel értett egyet. A bíróság szerint az Fttv. vonatkozó szakasza nem értelmezhető oly módon, hogy az adatok szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó megadásával a felhasználó ellenértéket fizetne a felperesnek – magyarán a Facebook valóban ingyenes szolgáltatás. Az ítélet szerint “ingyenes” szó a magyar értelmező kéziszótár szerint is a pénzbe nem kerülőt jelenti, illetve azt, hogy valakit a díj fizetése alól felmentettek.

A törvényszék jogerős ítéletével szemben a GVH terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyet a Kúria befogadott. A versenyhatóság azonban sikertelenül érvelt amellett, hogy az ingyenességre történő hivatkozás csökkentette a fogyasztó körültekintését, elaltatva éberségét, alapvetően befolyásolva a fogyasztó döntéshozatali folyamatát. Az egységes jogértelmezés érdekében az Európai Bíróság előzetes döntéshozatal érdekében való megkeresését is szorgalmazott az alperes (mivel az alkalmazott Fttv. egy uniós irányelv implementálásával született), amit azonban a Kúria nem tartott szükségesnek.

A Kúria szerint a törvényszék helyesen állapította meg, hogy a Facebook használatáért „cserébe” adott adat/információ nem minősíthető árra vonatkozó megtévesztő kommunikációnak. Jogszabály-módosítás nélkül nem lehet jogértelmezéssel „ár/díj/árkedvezmény” fogalmába beletartozónak értékelni a fenti feltételeknek meg nem felelő ellenszolgáltatást. A Kúria leszögezte, hogy az „ár és díj” fogalma a fogyasztó szemszögéből azt jelenti, hogy a szolgáltatás mentes a pénzügyi vagy egyéb ellenszolgáltatástól. Ezen túl a fogyasztó ügyleti döntésének torzulása sem volt megállapítható. A célzott reklám “fogyasztása” ugyanis az általános reklámhoz képest nem jár a fogyasztó számára többlethátránnyal (sőt, az még hasznos is lehet), ezért nincs olyan tényező, ami a fogyasztót az ügyleti döntése meghozatalakor befolyásolhatta volna.

A GVH hiába hivatkozott egy hasonló tartalmú olasz ügyre. A Kúria szerint ugyanis az olasz Facebook döntésben az olasz versenyhatóság mulasztást állapított meg: ott nem az ingyenesség megítélése volt a probléma lényege, hanem annak vizsgálata, hogy a Facebook platformon való első regisztráció során adott, a fogyasztók adatainak kereskedelmi célú adatgyűjtésével, felhasználásával kapcsolatos tájékoztatás nem volt közvetlen érthető és teljes.