AstraZeneca és versenyjog - 2. rész

Sokat szerepel a médiában az AstraZeneca mostanában, így gondoltuk röviden felemlegetjük a közelmúltbeli ügyét a versenyjog területén

A versenyjogban nagy visszhangot kiváltó ügy volt az AstraZeneca ügy, amely mind a Törvényszéket[1], mind az Európai Bíróságot[2] megjárta.

Az előző bejegyzésünkben az Európai Bíróság ítéletének egyik részét elemeztük, mostani bejegyzésünk a „rövidke” 206 bekezdésből álló ítélet második érdekes anyagi jogi részével foglalkozik.

Az alapügyben az Európai Bizottság kifogásolta, hogy az AstraZeneca egyes tagállamokban visszavonta a forgalombahozatali engedélyeitt (FHE), amely azzal jár, hogy a hatályos szabályozás szerint, hogy a generikus versenytársak nem tudtak egyszerűsített eljárásban engedélyt szerezni a saját termékeik forgalmazásához. A Törvényszék az ítéletében[3] kiemelte, hogy úgy tűnik, az, hogy az AstraZeneca visszavonta FHE-jeit, kizárólag azt akadályozta meg, hogy a lényegileg hasonló gyógyszerekre vonatkozó FHE-t kérelmezők igénybe vehessék a rövidített eljárást, és ezáltal megzavarta vagy késleltette a generikus termékek piacra lépését. Az a tény, hogy erre joga van, nem eredményezheti azt, hogy ne lenne alkalmazható az EUMSZ 102. cikke.

Az Európai Bíróság sok tekintetben megerősítette a Törvényszék ítéletét, amikor kimondta, hogy „valamely – akár erőfölényben lévő – vállalkozás részéről olyan stratégia kidolgozása, amelynek célja az értékesítései visszaesésének minimalizálása, és annak lehetővé tétele, hogy szembenézhessen a generikus termékek támasztotta versennyel, jogszerű, és a rendes verseny körébe tartozik, feltéve hogy a tervezett magatartás nem tér el az érdemeken alapuló, a fogyasztók javát szolgáló verseny körébe tartozó gyakorlatoktól.”[4] Nem tartozott azonban ebbe a körbe, ha a kizárólagos jog lejárát követően objektív igazolás nélkül visszavonta az AstraZeneca a forgalombahozatali engedélyeket, amivel meg akarta zavarni a generikus termékek bevezetését és a párhuzamos importot.[5] Objektív igazolhatóság körébe pedig nem tartozott önmagában a befektetésvédelemre történő hivatkozás[6], illetve az sem, hogy a visszavonás joga nem jelenti azt, hogy feltétlenül mentesülne az adott magatartás a versenyjogi következmények alól.[7] A bíróság továbbá hivatkozott a már megszokott elvárásra, miszerint a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozásokat különös felelősség terheli a belső piacon a hatékony és torzulásmentes verseny biztosítása vonatkozásában és így „az érdemeken alapuló versenyben részt vevő vállalkozás jogos érdekeinek védelmét szolgáló indokok, illetve objektív igazolás hiányában nem használhatja fel oly módon a szabályozási eljárásokat, hogy azzal megakadályozza vagy megnehezítse versenytársak belépését a piacra.[8]

Az ítélet egyik jelentős hozadéka, hogy annak eredményeként más szabályozási területek által biztosított jogosultságokkal való élés, valamint más jogszabályok megsértése is lehet gazdasági erőfölénnyel való visszaélés.

 

[1] T-321/05 sz ügy AstraZeneca AB és AstraZeneca plc kontra Európai Bizottság ECLI:EU:T:2010:266.

[2] C‑457/10 P sz ügy AstraZeneca AB és AstraZeneca plc kontra Európai Bizottság ECLI:EU:C:2012:770.

[3] AstraZeneca (T-321/05. sz. ügy) (n 1).675-677. pontok.

[4] C‑457/10. P. sz. ügy. AstraZeneca AB és AstraZeneca plc kontra Európai Bizottság. ECLI:EU:C:2012:770 (n 2). 129. pont.

[5] ibid. 129-130. pontok.

[6] Különösen azért is így döntött az Európai Bíróság, mivel ennek nyoma nem volt fellelhető korábbi, belső dokumentumokban, a bírósági eljárásban merült csak fel, mint hivatkozási alap.

[7] ibid. 131-132. pontok és 135-136. pontok.

[8] ibid. 134. pont.

 

gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, AstraZeneca