Barnóczki Dávid: Az összefonódások révén létrejött erőfölényes helyzetek

A média sokszor azt a rémképet festi fel, hogy valamelyik nagy cég fogja uralni a piacokat, azonban Tim Wu amerikai jogászprofesszor szerint általában a gazdasági szektorok duopolisztikusak, vagy oligopolisztikusak, ahol kettő, vagy három-négy szereplő dominál.[1]               Ahhoz, hogy egy erőfölényes pozíciót[2] elérjenek a vállalkozások többféle utat választhatnak. Megvalósítható akár évekig tartó fejlesztések révén úgy, hogy egy új népszerű terméket állítanak elő, aminek nincs konkurenciája. Ennél gyorsabb és népszerűbb módszer azonban az, ha egy vagy több, már ’kész’ vállalatot szereznek meg. Gyakran méretgazdaságosságból fakadó hatékonysági előnyökre hivatkozva próbálnak meg más versenytársakat felvásárolni, és így minél nagyobb piaci erőre szert tenni. 2018-ig pl. az Amazon 91, a Google 214, a Facebook 67 különböző vállalkozást vásárolt fel,[3] ami által egyeduralkodókká váltak a maguk piacán.

A piagazdaságokban ugyan a magántulajdonnal való szabad rendelkezés képezi a gazdasági folyamatok alapját, azonban azt még sem lehet korlátlanul gyakorolni, mivel figyelemmel kell lenni a közérdekre is. Már az Elsőfokú Bíróság is kimondta, hogy: „Habár az esetjog alapján a tulajdonjoghoz való jog a közösségi jog alapvető elvei közé tartozik, mindez nem jelent abszolút jogot, és tekintettel kell lenni a társadalmi funkciójára is. Következésképpen annak gyakorlása korlátozható, amennyiben ezen korlátozások összhangban állnak a Közösség által követett általános közérdekkel, és nem jelent aránytalan és elfogadhatatlan beavatkozást, gyengítve így a garantált jogok tartalmát.  ([…]) Az EKSz. 3 .cikk (g) pontja ([…]) biztosítja, hogy a Közösség tevékenysége, céljainak elérése érdekében, magába foglal egy olyan rendszert, amely garantálja, hogy a belső piacon a verseny ne torzuljon.”[4] Megfelelő szabályozás hiányában az összefonódások révén akadály nélkül kerülhetnének olyan pozícióba az egyes piaci szereplők, amely a hatékony versenyt veszélyeztetné. Egy erőfölényes vállalkozás könnyen vissza tud élni a hatalmával, és így tisztességtelen beszerzési és eladási árakat, vagy egyéb tisztességtelen feltételeket és kötelezettségeket határozhat meg, továbbá a többi piaci szereplőt akadályozhatja, vagy korlátozhatja, a fogyasztóknak okozott károkról nem is beszélve. Még szélsőségesebb esetben pedig már az államok működésére és az emberek életére is túlzott befolyással bírhatnak. Ezen problémákat kívánja megelőzni a versenyjog is az összefonódások (koncentrációk vagy fúziók) ellenőrzése révén, másnéven a fúziókontroll során.

A vállalkozások koncentrációja megvalósulhat a Tptv. 23. § (1) szerint, ha: „a) két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, az egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás vállalkozásrésze a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,

  1. b)egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítási jogot szerez valamely tőle független vállalkozás felett, vagy több, tőle független, de egymástól nem független vállalkozás felett, vagy
  2. c) több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni.”

A jogszabály meghatározza azt is, hogy milyen feltételek esetén, így különösen az előző üzleti évben elért nettó árbevétel szint (küszöbérték) estén kell bejelenteni az adott összefonódást a GVH-nak.[5] Az EU-ban a Bizottság jár el, ha az összefonódás közösségi léptékű,[6] illetve bizonyos körülmények fennállása esetén a Bizottság és a tagállami versenyhatások is átadhatják egymásnak az ügyeket.[7]

Előfordulhat azonban, hogy mégis jóváhagynak egy olyan összefonódást, amely egyébként károsan hatna a versenyre. Ilyenkor azt szükséges megítélni, hogy vannak-e olyan tényezők, amelyek ellensúlyozni tudják a felmerülő versenyjogi aggályokat. A kiegyenlítői vevői erő, a belépési korlátok, és a hatékonyságjavulás lehetnek azok a tényezők,[8] amelyek alapvetően lehetővé tehetik azt, hogy a fúzió következtében egy erőfölényes vállalkozás mégis létrejöjjön.

Az, hogy milyen következményei lehetnek egy összefonódásnak, és hogy valóban fennállnak-e az az esetleg káros hatások ellensúlyozásra alkalmas körülmények, az gondos mérlegelést, és a piaci jellemzők pontos ismeretét igényli. Pl. az Egyesült Királyság versenyhatósága (The Office of Fair Trading) 2012-ben arra a következtetésre jutott, hogy az Instagram nem versenytársa a Facebook-nak, (mindkettő közösségi platform) és engedélyezte a  tranzakciót.[9] Az indokolás abszurdnak tekinthető, figyelemmel arra, hogy a fiatalok is ezen felületek között válogatnak, és kattintanak át egyikről a másikra. Ezután pedig az sem ütközött akadályba, hogy a másik nagy riválisát  a Whatsapp-ot felvásárolja:[10] a FACEBOOK/WHATSAPP ügyben[11] (mindkettő üzenetküldési funkciókat biztosít) a Bizottság engedélyezte a vállalkozások összefonódását. A tranzakcióhoz nem írtak elő feltételt se, hivatkozással arra, hogy a piac dinamikus, alacsonyak a belépési korlátok, és további elégséges versenytárs van a piacon.[12] A piacon azonban releváns versenytárs (a közösségi platformok tekintetében) nem nagyon található, kellő méretű piacra lépés sem történt, különös figyelemmel arra is, hogy sok esetben magán a Facebook-on keresztül lehetséges csak az egyes felületekre eljutni. Úgy látszik, hogy a korábban dinamikusan fejlődő, és változó digitális piacok – így az erőfölényes helyezetek is - kezdenek megszilárdulni.

A fenti lehetőségeken túl egyértelmű erőfölényes helyzetet tud létre hozni az az eset, amikor egy vállalkozás az összefonódás hiányában csődbe jutna, és ki kellene vonulnia a piacról. Ez az eltűnő vállalkozás doktrínája (failing firm doctrine), amelyet először 1930-ban az Egyesült Államokban az International Shoes ügyben[13], míg az EU-ban 1993-ban a KALI+Salz/Mdk/Treuband ügyben[14] alkalmaztak sikeresen. Az EU 2004-es horizontális iránymutatása szerint három feltételnek kell teljesülni ahhoz, hogy a doktrínára alapított védekezés sikeres legyen: „Először is pénzügyi nehézségei miatt az állítólagosan leépülőben lévő vállalkozás a közeljövőben kiszorul a piacról, ha azt nem veszi át egy másik vállalkozás. Másodszor nincsen más, kevésbé versenyellenes felvásárlási alternatíva, mint a bejelentett összefonódás. Harmadszor összefonódás hiányában a leépülőben lévő vállalkozás eszközei mindenképpen kikerülnének a piacról.”[15] Továbbá a feleknek szükséges bizonyítaniuk azt, hogy az összefonódás után a versenyszerkezetben bekövetkező romlást nem az ügylet következménye.[16]

Habár a doktrína létező jogintézmény, az EU gyakorlatában ritkán fordul elő, akkor is inkább leányvállalatok esetében. Ennek az az oka, hogy a Bizottság nagyon szigorúan értelmezi a rá vonatkozó szabályokat, ezért a feltételek meglétének bizonyítása is különösen nehéz. Így pl. 2011-ben az Olympic/Aegean Airlines ügyben[17] először megtiltotta a légitársaságok összefonódását, és nem fogadta el az eltűnő vállalkozásra vonatkozó védekezést, és csak pár évvel később 2013-ban az AEGEAN/OLYMPIC II ügyben[18] látta úgy, hogy a kritériumok teljesülnek.

A doktrínára alapított védekezés alkalmazását az is gátolja, hogy pl. amennyiben egy összefonódás az eredeti formájában nem hagyható jóvá, úgy gyakran a versennyel kapcsolatos problémák feltételek, illetve kötelezettségvállalások útján orvosolhatóak. Ezek lehetnek pl. strukturális vagy magatartási jellegűek. Előbbi közé tartozik akár az üzletágleválasztás, vagy a részesedés csökkentése, utóbbinak minősíthető pedig bizonyos magatartások betartása vagy attól való tartózkodás, mint pl. szerződések felmondása, vagy infrastruktúrákhoz való hozzáférés biztosítása.[19] Manapság azonban úgy tűnik kevés az olyan eset (legalábbis közösségi szinten) amikor egy bejelentett összefonódást nem engedélyeznek. „Az elmúlt tíz évben a Bizottság több mint 3000 összefonódást hagyott jóvá, 90%-ukat feltétel nélkül. Összehasonlításképpen, ugyanebben az időszakban a Bizottság mindössze tíz összefonódást tiltott meg, ebből hármat 2019-ben.”[20]

Hogy melyik ügyben milyen módon fogadható el az adott összefonódás, azt a körülmények pontos mérlegelésétől függ. A versenyhatóságoknak ébernek kell lenniük, és alaposan szükséges eljárniuk egy-egy fúzió jóváhagyásakor. A rosszul felmért tranzakció engedélyezése a verseny olyan mértékű torzulásához vezethet, amely káros hatásai hosszú távon fennmaradhatnak, így pl. a piac nem megfelelő ismerete erőfölényes vállalkozásokat hozhat létre. Manapság pl. a Facebook, a Google, és az Amazon olyan egyeduralkodó piaci szereplőknek minősülnek, amelyek létrejöttéhez a versenyhatóságok is hozzájárultak. Ennek alapján az az igény, hogy a valós életviszonyokkal és (gazdasági folyamatokkal) a jog tartson lépést a versenyjoggal szemben különösen érvényesül. Etekintetben a közérdeket mindig szem előtt kell tartani, és azt, hogy a piac szolgálja az embert, nem pedig az ember a piacot.

 

[1] Tim Wu: The Oligopoly Problem. The New Yorker, April 15, 2013.

https://www.newyorker.com/tech/annals-of-technology/the-oligopoly-problem

[2] A Tptv. 22. § (1) bek. szerint „Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.”

[3] Tim Wu: The Course of Bigness Antitrust in the New Gilded Age. New York, Colombia Global Reports, 2018. 123.

[4] T-65/98. sz. ügy Van den Bergh Foods kontra Bizottság [ECLI:EU:T:2003:281] 170. pont.

[5] Ld. Tptv. 24. § - 27. § szakaszok.

[6] Ld. 139/2004/EK rendelet a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) HL L 24, 2004.01.29., 1-61. o. 1. cikk (2) Egy összefonódás akkor közösségi léptékű, ha: a) az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja az 5 milliárd eurót; és b) az érintett vállalkozások közül legalább két vállalkozás mind-egyikének teljes közösségi szintű forgalma meghaladja a 250millió eurót, kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes közösségiszintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon tagállamban éri el.

(3) Egy összefonódás, amely nem éri el a 2. cikk szerinti küszöb-értékeket, közösségi léptékű, ha: a) az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja a 2,5 milliárd eurót; b) legalább három tagállam mindegyikében az összes érintett vállalkozás összevont teljes forgalma meghaladja a 100 millióeurót; c) a b) pont alapján számításba vett legalább három tagállammindegyikében legalább két érintett vállalkozás mindegyikének a teljes forgalma meghaladja a 25 millió eurót; és d) legalább két érintett vállalkozás mindegyikének a teljes közösségi szintű forgalma meghaladja a 100 millió eurót, kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes közösségiszintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon tagállamban éri el.

[7] Ld. az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 4., 9. és 22. cikkek.

[8] Ld. 2004/C 31/03 Iránymutatás a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről, HL C 31., 2004.02.05. 5-23. o., 64–91. pontjai, és 2008/C 265/07 Iránymutatás a nem horizontális összefonódásoknak a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet alapján történő értékeléséről szóló bizottsági iránymutatás (HL C 265., 2008.10.18., 6–25. o. 12–14. pontjai.

[9] Office of Fair Trading: Anticipated acquisition by Facebook Inc of Instagram Inc, ME/5525/12, 22 August 2012., 29. pont.

https://assets.publishing.service.gov.uk/media/555de2e5ed915d7ae200003b/facebook.pdf

[10] Wu (2018) i. m. 123.

[11] M.7217. sz. ügy (FACEBOOK/ WHATSAPP), HL C 417., 2014.11.21., 4.

[12] Európai Bizottság: 2014. évi jelentés a versenypolitikáról, Brüsszel, 2015.06.04. COM(2015) 247 final, 11.

https://ec.europa.eu/competition/publications/annual_report/2014/part1_hu.pdf

[13] International Shoes Co. v. FTC, 280 U.S. 291 (1930).

[14] IV/M.308. sz. ügy (Kali+Salz/Mdk/Treuband), HL L 186., 1994.07.21., 38.

[15] 2004/C 31/03 Iránymutatás a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről, HL C 31., 2004.02.05. 5-23. o., 90. pont.

[16] Uo. 91. pont.

[17] COMP/M.5830. sz. ügy (Olympic/Aegean Airlines), HL C 195., 2012.07.03. 11.

[18] COMP/M.6796. sz. ügy (AEGEAN/OLYMPIC II), HL C 25., 2015.01.24., 7.

[19] A Bizottság 2005-ben részletes tanulmányt tett közzé arra vonatkozóan, hogy milyen módon orvosolhatóak a versennyel kapcsolatos aggályok:

https://ec.europa.eu/competition/mergers/legislation/remedies_study.pdf

[20] Európai Bizottság: 2019. évi jelentés a versenypolitikáról, Brüsszel, 2020.07.09. COM(2020) 302 final, 16.

https://ec.europa.eu/competition/publications/annual_report/2019/part1_hu.pdf

  • Home
  • Blog
  • Blog - hu
  • Barnóczki Dávid: Az összefonódások révén létrejött erőfölényes helyzetek