Versenyjogi Kutatóközpont - Competition Law Research Centre - OTA

Évi közel 11 milliárd forint kár éri a magyarországi fogyasztókat

A német versenyhatóság lényegében betiltotta az árparitási klauzulákat a foglalási piacon. A francia és az osztrák jogalkotó jogszabály útján tette ezt meg. Magyarországon a GVH ágazati jelentése részben szembement a Bundeskartellamt megállapításaival, bár azóta a versenyhivatal folyamatosan monitorozza a piacot. A kutatóközpontban folyó kutatások alapján látható, hogy a Magyarországon szállást foglaló fogyasztókat közvetlenül (magasabb árak) vagy közvetetten (alacsonyabb minőség) közel 11 milliárd forintos kár éri évente.

Betekintő: 2015-ben a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 214 283 806 000 forint volt, azaz közel 215 milliárd forint. A foglalási platformok a GVH ágazati jelentése alapján és figyelembe véve a piaci tendenciákat a szálláshely közvetítők piaci részesedése a foglalásokból megközelítőleg legalább 35% körül lehet (egyes pesszimista becsléseink szerint már meghaladták az 50%-ot) országos szinten. Egy iparági standardnak tekinthető 15%-os minimum jutalékot figyelembe véve becsülhető, hogy a fogyasztókat és a magyar szállásadó vállalkozásokat nagyjából 11 milliárd forintos kár ér évente és ez évről évre emelkedik. A szallas.hu 2015. évi nettó árbevétele közel 1,9 milliárd volt. A GVH ágazati jelentése szerint a szallas.hu piaci részesedése 10-20% közötti, így ez alátámasztja a fenti becslést.

Jelen számok előzetes becslések folyamatban lévő kutatásunkból.

A jelenlegi helyzet mind a fogyasztóknak káros, mind jelentős hátráltató tényező a nemzetközi versenyképességben. A világon a nagy szállodaláncok kiharcolták az árparitás megszüntetését, Európában egyes versenyhatóságok betiltották az árparitási klauzulákat, másutt a jogalkotó lépett fel a súlyosan versenykorlátozó kikötésekkel szemben. A külföldi minták követése megszüntetné a fennálló versenyhátrányt, növelné a magyar gazdasági versenyképességét, a munkaadó szálláshelyek munkahelymegtartó képességét, valamint a magyar kis- és középvállalkozások stabilitását. Nem utolsó sorban pedig jelentős összegek maradnának a magyar gazdaságban, ahelyett, hogy külföldi foglalásközvetítők részére külföldre kerülne kifizetésre.

Milliárdos jólétnövekedés az osztrák fogyasztók javára

Korábban hírt adtunk egyik kedvenc témánkról, nevezetesen, hogy az osztrák törvényhozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősítette az árparitás előírását, többek között az OTA-k részéről. Az 1984-es osztrák tisztességtelen versenyről szóló törvényt 2016 novemberében módosította a törvényhozás. A törvény agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősítette a törvény Z 32. pontjában megtalálható magatartásformát. A módosító törvény visszamenőlegesen is alkalmazni rendeli az előírást a már megkötött szerződésekre.

A melléklet újonnan bevezetett Z.32. pontja szerint agresszív feketelistás kereskedelmi gyakorlat az alábbi: „Egy foglalási platform üzemeltetője által egy szállásadótól megkövetelt azon feltétel, hogy az utóbbi más értékesítési csatornákon – beleértve a saját weboldalát – nem kínálhat kedvezőbb árat vagy semmilyen kedvezőbb feltételt mint amit a foglalási platformnak kínál.”

Az osztrák jogalkotó nem csak a tisztességtelen versenyről szóló törvényt módosította, hanem az árfeltüntetésről szóló törvényt is az alábbiak szerint: Amennyiben a szálláshelyek megadják áraikat, akkor a szállásadók szabadon határozhatják meg azokat és tilos korlátozó klauzulákat alkalmazni a vendéglátó hely és a foglalási platform között, amelyek megkötik az árakat vagy legjobb árkikötésnek minősülnek. Az ilyen szerződéses klauzulák a szállásdaók és a foglalási platformok között semmisek.

Az osztrák jogalkotó azzal indokolta az új szabályozás bevezetését, hogy a szállásadók kiszolgáltatott helyzetben vannak a foglalási platformoknak. A szállásadók piaci szabadságát pedig tilos indokolatlanul korlátozni, mint ahogy ezt jelenleg teszik a foglalási platformok. A jogalkotó szerint a bevezetett új rendelkezés csökkenti a függőséget és az alacsonyabb árak útján a vendégek javát szolgálja, továbbá erősíti az osztrák gazdaság versenyképességét. A rendelkezés különösen védendő célként fogalmazta meg a kis- és mikro vállalkozások piaci szabadságát, versenyképességének javítását.

Itt érdemes kiemelni – szemben a magyar versenyhatóság ágazati jelentésével – az osztrák kormány a törvényjavaslat indokolásában felhívta a figyelmet, hogy a versenyjogi ex-post eljárások nem megfelelőek a helyzet kezelésére, különösen a hosszadalmas eljárás és nehéz jogi kérdések miatt. (Utóbbival vitatkozunk, egyetértünk a német versenyhatóság elnökének szavaival, miszerint a legjobb ár klauzuláknak semmilyen kimutatható előnyös hatása nincs a fogyasztókra.)

 

Ausztria is a tettek mezejére lépett - várhatóan betiltja a szűk árparitási klauzulákat

Ahogy korábban előre jeleztem szakmai anyagokban, a szűk árparitási klauzulák a szállodai közvetítési piacon erősen versenykorlátozóak. A német versenyhatóság elnöke a döntésüket úgy jellemezte, hogy azoknak semmilyen érzékelhető pozitív hatása nincs a fogyasztókra nézve. (Lásd ittés itt.)

A minap jött ki a HOTREC jelentése az OTA-król. Nem fest túl szép képet, de pontosan összecseng azzal a megállapítással amelyeket szakmai anyagokban jeleztem, nevezetesen az OTA-k különösen káros hatással vannak a kis- és középvállalkozásokra, melyek szálláshelyeket üzemeltetnek. A HOTREC jelentés sajtóközleményét lásd itt. A címe is beszédes egyébként: Dominant online platforms gaining market share in travel trade, no signs of increased competition between online travel agents, azaz a domináns online platformok növelték a piaci részesedésüket az utazás értékesítési piacon és nincs jele annak, hogy nőne a verseny az utazásközvetítők között.

A Magyar Szállodaszövetség röviden regált is a jelenségre, hasonlóakat tapasztalva. Lásd itt.

A legújabb hír pedig, hogy Ausztira is a tettek mezejére lépett. Felismervén - vélelmezzük - hogy a versenyhatóságok vagy túlságosan lassúak vagy nem kellő komolysággal kezelik a helyzetet, jogszabály útján kívánkja megtiltani a szűkített árparitást. Lásd itt.

A magyar versenyhivatal az ágazati jelentésében nem tartotta kifejezetten aggályosnak a szűkített árparitási klauzulákat. Ahogy korábban kifjetettem tanulmányaimban (lásd pl. fentebb), a szűk árparitási klauzulák súlyosan versenykorlátozóak. Hovatovább, a versenyjogi szempontokon túlmenően az eltörlésük javítja a nemzetközi versenyképességet és az iparág versenyző jellegére tekintettel a fogyasztói jólét is jelentősen nőne az eltörlés hatására. Ez ha jól értjük egybevág a kormányzati elképzeléssel is. Javasolt tehát, hogy az Országgyűlés mielőbb fogadjon el a nyugat-európai országokhoz hasonló tiltó szabályozást.

(Disclaimer: A blogbejegyzés szerzője a szállodaiparban érdekelt.)

A német versenyhivatal HRS döntése. PLWP 2016/18.

Az alábbi bejegyzés műhelytanulmány formájában olvasható a PLWP műhelytanulmányok részeként is. Lásd itt. (Szilágyi P, ‘A német versenyhivatal HRS döntése’ PLWP 2016/18.)

Bevezető

Jelen tanulmány egy bemutató elemzése a világ legjobb versenyhatóságaként számon tartott Bundeskartellamt HRS döntését mutatja be[1] a döntést felülvizsgáló düsseldorfi bírósági ítélet[2] figyelembevételével. Az ún. online utazásközvetítők (továbbiakban: OTA-k), lényegében egy a taxis világból jól ismert Uberhez hasonló platformként működnek. Összekötik a vállalkozásokat és a fogyasztókat, melyért cserébe a vállalkozásoktól jutalékot kapnak. A rendszerek működése a 2000-es évek elején indult hódító útjára, mára viszont szinte megkerülhetetlen szereplői lettek a turizmusnak. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk az eddigi egyetlen teljes versenyelemzést tartalmazó hatósági döntést egy tanulmánysorozat egyik részeként. 

A német versenyhivatal Booking.com döntése - PLWP 2016/17.

Az alábbi bejegyzés műhelytanulmány formájában olvasható a PLWP műhelytanulmányok részeként is. Lásd itt.

1. BEVEZETŐ

Jelen tanulmány egy bemutató elemzése a világ legjobb versenyhatóságaként számon tartott Bundeskartellamt booking.com döntésének. Az ún. online utazásközvetítők (továbbiakban: OTA-k), lényegében egy a taxis világból jól ismert Uberhez hasonló platformként működnek. Összekötik a vállalkozásokat és a fogyasztókat, melyért cserébe a vállalkozásoktól jutalékot kapnak. A rendszerek működése a 2000-es évek elején indult hódító útjára, mára viszont szinte megkerülhetetlen szereplői lettek a turizmusnak. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk az eddigi egyetlen teljes, booking.com-ra összpontosító versenyelemzést tartalmazó hatósági döntést egy tanulmánysorozat egyik részeként.

Árparitás - A végső döntés az olasz szenátus kezében

Több internetes forrás  is beszámolt arról, hogy az olasz szenátus hamarosan döntés hoz az árparitás és az ún. garantált legjobb ár klauzulákra vonatkozó, a parlament által benyújtott törvénytervezetről, amely a fogyasztók érdekeinek védelmét tekintve is kiemelkedő fontossággal bír.
A jelenleg alkalmazott klauzulák kizárják, hogy a szállásadó helyek a saját internetes felületükön kedvezőbb díjszabást tüntessenek fel, mint ami meghirdetésre kerül egyéb online utazási ügynökségek webes felületén.
A tervezet erre a problémára kíván megoldást nyújtani, védve a fogyasztókat és teret engedve a tényleges szabad versenynek. Mindazonáltal azt a tényt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az olasz turisztikai iparágra is jelentős hatással bírna, hiszen felzárkózhatna Franciaországhoz és Németországhoz, ahol a verseny effajta torzulása már nincsen jelen.
Mindebből úgy tűnhet, hogy ha a javaslat nem kerül elfogadásra, Olaszország lemarad a legnagyobb konkurensei (Franciaország és Németország) mögött, további gazdasági változásokat generálva.
A szenátus honlapján is elérhető a tervezet, amely a következőket tartalmazza:
Az Olasz Köztársaság Szenátusának  (Senato della Repubblica) 2085. számú törvénytervezetének 50. pontja
(Azon klauzulák semmissége, amelyek megtiltják a szállásadó helyek számára, hogy kedvezőbb árakat és feltételeket kínáljanak, mint a számítógépes helyfoglalási rendszereken rögzítettek.)
Semmis minden olyan megállapodás, amellyel a turisztikai tevékenységet ellátó jogi személy arra kényszerül, bármely módon vagy eszközzel, hogy a végfogyasztó számára ne kínálhasson kedvezőbb díjszabást és egyéb kondíciókat, mint amelyeket a vele szerződött, harmadik félen keresztül kerülnek meghirdetésre rá vonatkozóan, függetlenül a szerződésre egyébként irányadó jogi szabályozástól.
A Nemzeti Korrupcióellenes Hatóság (ANAC) és az Olasz Fogyasztóvédelmi Hatóság (AGCM) fenntartásokkal kezeli a javaslatot. Többek között azt kérdőjelezik meg, hogy a tervezet az egyenlő bánásmóddal, a szabad versenyhez való joggal, és a hatályos uniós direktívákkal összhangban van-e. Szabályozni kívánja a szerződési szabadságot is.
Kétségkívül egy komoly problémára kellene olyan megoldást találni, amely nem sért sem közösségi irányelvet, sem alapjogot. Ugyanakkor azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy az online hirdetési felületek kvázi összefogják a szállásadókat, amelyekből mind az újonnan csatlakozott hirdetők, mind a már regisztráltak profitálhatnak.
A kérdés rendkívül összetett, és nem csak a jogi szabályozás, hanem a gazdasági és szociális kihatásai miatt is.
Mindezek után a végső döntés immár a szenátus kezében van.
Vajon áldását fogja-e adni a törvényjavaslatra, amelyet legalább annyian üdvözölnek, mint amennyien bírálnak?

Források:

http://www.federalberghi.it/comunicati/comunicati.aspx?IDEL=265#.Vygqm2uLTIU     http://www.ansa.it/sito/notizie/economia/2016/03/14/ddl-concorrenza-federalberghisi-art.50_a05606b2-6006-4691-a67e-0f52bb8cf006.html   
http://www.lavoripubblici.it/news/2015/12/lavori-pubblici/Codice-Appalti-e-Direttive-Europee-segnali-negativi-dall-ANAC-e-dall-AGCM_16275.html 
Franciaországban 2015. augusztus 7. napján hatályba lépett Macron törvény kimondja a fent említett záradékok semmisségét, továbbá a szállásadóhelyek számára teljes rendelkezési szabadságot kínál az árak, kedvezmények rendelkezésének tekintetében.
Németországban 2015. december 23-án tiltották meg a Booking.com cégnek, hogy a korábban is említett záradékok alkalmazásával éljen
http://www.senato.it/service/PDF/PDFServer/BGT/00940669.pdf

House of Lords jelentés a szűk árparitás eltörlését javasolja? Az olaszok már a spájzban vannak.

Az alábbiakban megtalálható a House of Lords - köztudottan igen igényes - legújabb jelentésénekaz OTA-kra - különösen az árparitásra - vonatkozó legfontosabb megállapításait:

"121. Az online platformok terjedõ árkorlátozásai kritikus vizsgálatot igényel a versenyhatóságoktól. Míg egyes korlátozások indokoltak lehetnek annak érdekében, hogy az árösszehasonlító oldalak mûködhessenek, ezek a kikötések - különösen ha tágan vannak megfogalmazva - lehetõvé teszik, hogy kizsákmányolják az eladókat és kiszorítsák a versenytársakat. A versenyhatóságoknak így esetrõl esetre szükséges vizsgálódnia.

122. Bár elismerjük, hogy a nemzeti versenyhatóságok által a Booking.com és az Expedia ügyekben elért kötelezettségvállalásokban eltörölték a tág árparitási klauzulák alkalmazását, megjegyezzük, hogy az alkupozícióban meglévõ jelentõs asszimetria amely jellemzi az online utazási szektort azt eredményezheti, hogy a tág árparitási klauzulák hatásai a gyakorlatban fennmaradnak, még a tilalmat követõen is.

123. Azt javasoljuk a Competition and Markets Authority számára, hogy haladéktalanul rendeljen el ágazati vizsgálatot az online utazási irodai szektorban. A vizsgálatnak figyelembe kell vennie, hogy a tág értelemben vett árparitás hatásos volt-e, azt az állítást, hogy az OTA-k továbbra is megakadályozzák a szállásadókat, hogy más OTA-knak kedvezõbb árakat ajánljanak és egyéb, az OTA-k által állítólag folytatott megtévesztõ gyakorlatokat, mint pl. a „hasonmás weboldalak” mûködtetése. Mivel ez egy összeurópai probléma, azt javasoljuk az Európai Bizottságnak, hogy támogassa ezt a vizsgálatot és hangolja összes a többi nemzeti versenyhatóság bármely vonatkozó tevékenységével.
124. Úgy véljük, hogy a vizsgálat megállapításai szélesebb körben is használhatóak lesznek és hasznos betekintést nyújtana arról, hogy más iparágakban hogyan kezeljünk hasonló magatartásokat. Bár a rendelkezésünkre álló bizonyítékok az utazási szolgáltatásokra vonatkoznak, a vizsgálat hasznos lehet az OTA-k és más szolgáltatók közötti kapcsolatok áttekintéséhez, mint pl. amelyek a fogyasztói árakat és költségeket érintik.
125. Megjegyezzük, hogy növekszik a szabályozói széttagoltság az OTA szektor vonatkozásában, amely a tagállamok egyoldalú intézkedéseinek köszönhetõ. Ez aláássa az Egységes Digitális Piac megteremtésének ambícióját. A tekintetben sürgetjük a Verseny Fõigazgatóságot, hogy adjon iránymutatást kellõ idõben, amely egyértelmûsíti az OTA-k által használt szûk és tág árparitási kikötések alkalmazását."
Mindeközben Európa másik részében, Olaszországban is az árparitási klauzulák betiltásáról fog hamarosan dönteni a Szenátus.

 

Online foglalások - Lezárult a versenyhivatali eljárás Olaszországban, Franciaországban és Svédországban

Az Olasz Versenyjogi Hivatal (AGCM) 2015. április 21-én elfogadta a Priceline Booking.com B.V és Booking.com (Italia) által javasolt kötelezettségvállalásokat.
A 2014. május 7-én megindított eljárás, amely a piaci verseny torzulását az online foglalási felületek tükrében és a felhasználási feltételekre vonatkozóan vizsgálta. A vizsgálat kiterjedt a saját hotellel létesített szerződéses feltételekre, díjszabásokra és egyéb kondíciókra, mint például az elérhető szobák számának a feltüntetésére.

A Priceline cégcsoporthoz tartozó Booking.com vállalata arra kötelezte a szálláshelyeket, hogy ne tudjanak a Booking.com oldalon elérhető díjszabásnál kedvezőbb feltételeket kínálni más online utazási ügynökségek honlapján, sőt még a saját webes oldalukon sem.
Az alkalmazott klauzulák jutalékfizetési kötelezettséget írtak elő minden sikeres foglalás után - a fenti kikötéssel jelentősen befolyásolták a piaci versenyt, korlátozták a szállásadók szabadságát az ajánlatok tartalmában.

Megjelent a német versenyhatóság Booking.com döntésének teljes szövege

A német versenyhatóság, a Bundeskartellamt közzétette a Booking.com és társaival kapcsolatos döntésének teljes nyilvános szövegét. Néhány érdekesség az ügyből:

  • A döntés az árparitási szerződéses rendelkezéseket vizsgálta.
  • A hatóság felidézte, hogy már 2013-ban a HRS vonatkozásban elmarasztalta az ún. tág árparitásos klauzulák alkalmazását és azt a döntését düsseldorfi bíróság helybenhagyta.
  • A Booking.com 2015. júliusában állt át az ún. szűk árparitásos rendelkezésekre.
  • Az ügyben érintett piac az ún. hotel portál piac, azaz a szállásközvetítő oldalak piaca, amelyek a keresés, összehasonlítás és foglalás jellegzetességeit viselik. Nem tartoznak az érintett piacba a specializált oldalak, a szálláshelyek oldalai, mivel nem tudják ugyanezen szolgáltatásokat együttesen nyújtani.
  • A fenti érintett piacon az árparitási klauzulák érzékelhető versenykorlátozással bírnak mind a portálok közötti versenyre, mind pedig a szálláshelyek között.
  • Az árparitási klauzulák ugyanis korlátozzák a szálláshelyeket, hogy az egyes portálok között árdifferenciálást hajtsanak végre a gyakorlatban. A szálláshely csak akkor csökkentheti a szálláshely árait a saját oldalán, ha a Booking.com oldalán is megteszi ugyanezt. A rendszer lényegében sem a Booking.com-ot, sem a versenytársait nem készteti arra, hogy csökkentsék a jutalékukat vagy más kedvezőbb feltételeket ajánljanak és így versenyezzenek.
  • A versenykorlátozásokat tovább erősítik a legjobb ár garanciák a fogyasztók felé, valamint a kontingensek (minimum rendelkezésre bocsátott szobák száma).
  • A szűkített árparitási klauzulák piaclezáró hatásokkal is rendelkeznek, amelyek a potenciális versenyt korlátozzák.
  • A szűkített árparitási klauzulák a szálláshelyek közötti versenyt is korlátozzák, nevezetesen a szálláshelyek közötti árversenyt.
  • A Booking.com által alkalmazott versenykorlátozásokat csak erősítik az Expedia által alkalmazott hasonló szerződéses feltételek.
  • A Booking.com nem tudott semmilyen érdemi bizonyítékot szolgáltatni a jótékony hatásokra, hogy egyedileg mentesülhessen, így nem jár a hatékonyságjavulással.
  • Különösen arra sem tudott semmilyen érdemi bizonyítékot szolgáltatni a Booking.com, hogy a valóságban realitása lenne a potyautas jelenségnek.
  • Azt sem tudta bizonyítani a Booking.com, hogy a fogyasztók számára hatékonyságjavulással járna a rendszer, valamint a nélkülözhetetlenséget sem tudta alátámasztani.
  • Külön kiemelte a versenyhatóság, hogy a Booking.com rendszere méltánytalan hátrányt jelent a tőle függő kis és közepes szálláshelyeknek.

A teljes döntés itt olvasható.

Hamarosan további versenyjogi részletekkel szolgálunk.

 

A szűk árparitási klauzulák is versenykorlátozóak

Míg a magyar ágazati jelentés tervezet a szűk árparitási klauzulákat alapvetően támogatja, addig a német Bundeskartellamt 2015. december 23-án az árparitiási klauzulák teljes körű tilalmát mondta ki. Ezzel Franciország és az Egyesült Államok (update: egyenlőre sikertelen magánérdekű perlekedése, de más ügyek alapján előrevetíthetően tilos árparitás) után Németországban is tilosak az árparitási klauzulák (2016. január 31-től kell kivezetni azokat.). A kialakult oligopolisztikus piacon ezen klauzulák jelentős fogyasztói jólétcsökkentő hatással járnak.

A Bundeskartellamt sajtóközleménye elérhető itt. A döntést még nem közölték.

 

20150422 booking

Booking.com and partners under fire - introduction

Booking.com - as probably the most influential OTA in Europe has been under heavy fire recently. We will cover the different aspects of the ongoing issues in several blogposts, this is just a quick reminder on the issues.

More to come ;)

Facebook MySpace Twitter Digg Delicious Google Bookmarks Linkedin RSS Feed