Firniksz Judit – Oroszi Fanni: Mit hozott a „Google Saga” legújabb fejezete? Meghozta döntését az EUB Törvényszéke a Google-Shopping ügyben, avagy mit jelent egy évtized a digitális piacokon?
Két évvel ezelőtt, 2017 nyarán a Google Shopping ügyben az Európai Bizottság által kiszabott 2,42 milliárd eurós bírságtól volt hangos a sajtó.
Friss döntésében az Európai Bíróság Törvényszék megerősítette a szankciót. A gigabírság nyilván önmagában is jelzésértékű, de az ügy háttérében meghúzódó fő kérdés valójában az, hogy alkalmasnak tekinthető-e a versenyjogi eszközrendszer a digitális piac hihetetlenül dinamikusan változó világában. Nem ássa-e alá az ex post jellegű versenyjogi eljárások időtartama a döntések tartalmának relevanciáját?
2009 végén irányították az Európai Bizottság figyelmét a hozzá befutó panaszok a Google ár-összehasonlító szolgáltatásának működésére. Mi is történt azonban akkoriban, ami az internetes keresőrendszerek piacát felforgatta? Tech-piaci elemzők visszaemlékezései szerint ebben az időszakban indult be az okostelefonok elterjedése, mind kevesebbszer kellett leülnünk az asztali gépekhez, ha valamit meg akartunk nézni az interneten. Elindult az a folyamat, melynek eredményeként mára az internet mindig a kezünk ügyébe esik: akár a legkisebb női táskában is ott van legalább egy okos eszköz. A keresőrendszerek az eligazodás kiemelt jelentőségű eszközévé váltak, hiszen hiába van kint az információ az internet valamelyik sarkában, ha nem találjuk meg. Igaz ez az online értékesítés világára is, amely számára a technológiai fejlődés révén új perspektívák nyíltak meg. Ebben a piaci kontextusban kezdte meg a Google annak a stratégiának a kialakítását, amellyel az ár-összehasonlító szolgáltatásának forgalmát igyekezett növelni.
Hét évnyi vizsgálat eredményeként a versenyhatóság arra az eredményre jutott, hogy a Google a vizsgálattal érintett 13 EGK-tagállamban az ár-összehasonító szolgáltatás piacán erőfölényes helyzetben volt. Sőt, az üzleti modell átalakítása során erre épített, nem pedig magának az ár-összehasonlító szolgáltatásnak a minőségi vagy hatékonysági előnyeire.
Mit jelentett ez a konkrét magatartás szintjén? Amikor lefutott a keresés egy kulcsszóra, akkor a Google ár-összehasonlító szolgáltatásából származó találatok a lista elejére kerültek. A fogyasztói magatartásban rejlő torzításoktól a találati listák kezelése sem mentes. A fogyasztók figyelme véges, alapvetően csak az első három helyen szereplő találatra fókuszálnak, a lejjebb szereplő találatokra már csak figyelemmorzsák jutnak. A Google így erőfölényét kivetítve jelentős előnyhöz juttatta saját ár-összehasonlító szolgáltatását, ez pedig mind szélesebb körben terjedő mobil eszközöknél - a képernyő méreténél fogva - még inkább érvényesült. A Google módszere nyomán a versenytárs szolgáltatások forgalma jelentősen csökkent, a Bizottság olyan bizonyítékokat is feltárt, amelyek szerint egyes versenytársak oldalain a csökkenés akár a 85-92 %-ot is elérhette. A feltárt tények azt a kérdést is felvetik a versenyjogi beavatkozás vonatkozásában, hogy mire a döntés megszületik, az utóbb jogsértőnek minősülő magatartás nyomán nem megy-e végbe visszafordíthatatlan változás a piac struktúrájában. (Érdemes ezzel kapcsolatban utalást tenni a Microsoft egyesült államokbeli „Internet Explorer” ügyére: a Microsoft, habár a Netscape és más szolgáltatók kiszorítása miatt eljárás indult ellene, amely a vállalkozás feldarabolására vonatkozó döntés fellebbezését követően megegyezéssel zárult, mégis sikeresen szorította ki a Netscape-et a Windows felületről.)
Kiemelendő a döntés Bronner-ítélet mellőzésének indokára vonatkozó megállapítása: a Bronner-ítéletben foglalt, nélkülözhetetlen eszközökre („essential facilities”) kialakított doktrína a Törvényszék szerint azért nem alkalmazandó a jelen ügyben, mert a Google gyakorlata nem a szolgáltatásnyújtástól való elzárkózáson, hanem a bánásmódban megmutatkozó különbségtételen alapszik, amelynek egyetlen célja a Google saját ár-összehasonlító szolgáltatásának előnyben részesítése.
Nem árulunk el titkot, hogy a Google Shopping ügy vizsgálatának évtizedes időtartama visszatérő érvként merül fel a szabályozási típusú beavatkozás szükségessége mellett. A tavalyi év egyik szabályozási újdonsága, a Digital Markets Act tervezete a megkerülhetetlenné váló globális platformok, az ún. kapuőrök azon legsürgősebb beavatkozást igénylő magatartásaival foglalkozik, amelyek vagy nem tartoznak a meglévő uniós versenyjogi szabályok hatálya alá, vagy e szabályok alapján nem kezelhetők hatékonyan. A kapuőrnek minősülő platformokra vonatkozó ex-ante magatartási szabályok körében megjelenik a rangsorolás terén történő önpreferálás („self-preferencing”), valamint a rangsorolás befolyásolásának tilalma. A Google-hoz hasonlóan e platformok egy jelentős része vertikálisan integrált modellben működik, és ez nyilvánvalóan érdekkonflikust eredményez a rangsorolás terén is, hiszen az általuk üzemeltetett alapvető platformszolgáltatás infrastruktúráján működő versenytársakhoz képest jobb pozíciót tudnak biztosítani saját termékeik/szolgáltatásaik számára. Ennek megelőzésére a Digital Markets Act tervezetének előírásai nyomán a kapuőr sem közvetlenül, sem közvetve nem alkalmazhat semmiféle megkülönböztetett vagy preferenciális elbánást az alapvető platformszolgáltatáson történő rangsorolás tekintetében, legyen az jogi, kereskedelmi vagy akár műszaki jellegű.
A Digital Markets Act rangsorolási szabályainak értelmezésénél figyelemmel kell azonban lenni arra is, hogy ezek a tervezetben az ún. további pontosítást igénylő kötelezettségek körébe tartoznak. Ilyen esetekben a kapuőrökkel szemben az az elvárás, hogy az előírt kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében az általuk végrehajtott intézkedéseknek eredményesnek kell lenniük, azaz alkalmasnak kell lenniük az érintett kötelezettség célkitűzésének elérésére. Amennyiben viszont az Európai Bizottság arra a megállapításra jut, hogy a kapuőr által végrehajtani kívánt vagy végrehajtott intézkedések nem megfelelőek vagy elégségesek a kötelezettségek teljesítésére, akkor határozat útján pontosíthatja azokat a lépéseket, melyeket a kapuőrnek végre kell hajtania a megfelelés érdekében.
Mire a Google Shopping ügyben megszületett a mai döntés, amely ellen a Google-nek még van lehetősége fellebbezéssel élni, már eldőlt az a kérdés, hogy szükséges-e a szabályozás a digitális piacokon. Az az érvrendszer azonban, amely mentén a Törvényszék a versenyhatósági értékelést megerősítve elemezte a Google jogsértő működését, várhatóan elsődleges forrás lesz a kapuőrökkel folytatott szabályozói párbeszéd (vagy inkább párbaj?) során.
