Versenyjogi Kutatóközpont - Competition Law Research Centre - árparitás

Évi közel 11 milliárd forint kár éri a magyarországi fogyasztókat

A német versenyhatóság lényegében betiltotta az árparitási klauzulákat a foglalási piacon. A francia és az osztrák jogalkotó jogszabály útján tette ezt meg. Magyarországon a GVH ágazati jelentése részben szembement a Bundeskartellamt megállapításaival, bár azóta a versenyhivatal folyamatosan monitorozza a piacot. A kutatóközpontban folyó kutatások alapján látható, hogy a Magyarországon szállást foglaló fogyasztókat közvetlenül (magasabb árak) vagy közvetetten (alacsonyabb minőség) közel 11 milliárd forintos kár éri évente.

Betekintő: 2015-ben a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 214 283 806 000 forint volt, azaz közel 215 milliárd forint. A foglalási platformok a GVH ágazati jelentése alapján és figyelembe véve a piaci tendenciákat a szálláshely közvetítők piaci részesedése a foglalásokból megközelítőleg legalább 35% körül lehet (egyes pesszimista becsléseink szerint már meghaladták az 50%-ot) országos szinten. Egy iparági standardnak tekinthető 15%-os minimum jutalékot figyelembe véve becsülhető, hogy a fogyasztókat és a magyar szállásadó vállalkozásokat nagyjából 11 milliárd forintos kár ér évente és ez évről évre emelkedik. A szallas.hu 2015. évi nettó árbevétele közel 1,9 milliárd volt. A GVH ágazati jelentése szerint a szallas.hu piaci részesedése 10-20% közötti, így ez alátámasztja a fenti becslést.

Jelen számok előzetes becslések folyamatban lévő kutatásunkból.

A jelenlegi helyzet mind a fogyasztóknak káros, mind jelentős hátráltató tényező a nemzetközi versenyképességben. A világon a nagy szállodaláncok kiharcolták az árparitás megszüntetését, Európában egyes versenyhatóságok betiltották az árparitási klauzulákat, másutt a jogalkotó lépett fel a súlyosan versenykorlátozó kikötésekkel szemben. A külföldi minták követése megszüntetné a fennálló versenyhátrányt, növelné a magyar gazdasági versenyképességét, a munkaadó szálláshelyek munkahelymegtartó képességét, valamint a magyar kis- és középvállalkozások stabilitását. Nem utolsó sorban pedig jelentős összegek maradnának a magyar gazdaságban, ahelyett, hogy külföldi foglalásközvetítők részére külföldre kerülne kifizetésre.

Milliárdos jólétnövekedés az osztrák fogyasztók javára

Korábban hírt adtunk egyik kedvenc témánkról, nevezetesen, hogy az osztrák törvényhozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősítette az árparitás előírását, többek között az OTA-k részéről. Az 1984-es osztrák tisztességtelen versenyről szóló törvényt 2016 novemberében módosította a törvényhozás. A törvény agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősítette a törvény Z 32. pontjában megtalálható magatartásformát. A módosító törvény visszamenőlegesen is alkalmazni rendeli az előírást a már megkötött szerződésekre.

A melléklet újonnan bevezetett Z.32. pontja szerint agresszív feketelistás kereskedelmi gyakorlat az alábbi: „Egy foglalási platform üzemeltetője által egy szállásadótól megkövetelt azon feltétel, hogy az utóbbi más értékesítési csatornákon – beleértve a saját weboldalát – nem kínálhat kedvezőbb árat vagy semmilyen kedvezőbb feltételt mint amit a foglalási platformnak kínál.”

Az osztrák jogalkotó nem csak a tisztességtelen versenyről szóló törvényt módosította, hanem az árfeltüntetésről szóló törvényt is az alábbiak szerint: Amennyiben a szálláshelyek megadják áraikat, akkor a szállásadók szabadon határozhatják meg azokat és tilos korlátozó klauzulákat alkalmazni a vendéglátó hely és a foglalási platform között, amelyek megkötik az árakat vagy legjobb árkikötésnek minősülnek. Az ilyen szerződéses klauzulák a szállásdaók és a foglalási platformok között semmisek.

Az osztrák jogalkotó azzal indokolta az új szabályozás bevezetését, hogy a szállásadók kiszolgáltatott helyzetben vannak a foglalási platformoknak. A szállásadók piaci szabadságát pedig tilos indokolatlanul korlátozni, mint ahogy ezt jelenleg teszik a foglalási platformok. A jogalkotó szerint a bevezetett új rendelkezés csökkenti a függőséget és az alacsonyabb árak útján a vendégek javát szolgálja, továbbá erősíti az osztrák gazdaság versenyképességét. A rendelkezés különösen védendő célként fogalmazta meg a kis- és mikro vállalkozások piaci szabadságát, versenyképességének javítását.

Itt érdemes kiemelni – szemben a magyar versenyhatóság ágazati jelentésével – az osztrák kormány a törvényjavaslat indokolásában felhívta a figyelmet, hogy a versenyjogi ex-post eljárások nem megfelelőek a helyzet kezelésére, különösen a hosszadalmas eljárás és nehéz jogi kérdések miatt. (Utóbbival vitatkozunk, egyetértünk a német versenyhatóság elnökének szavaival, miszerint a legjobb ár klauzuláknak semmilyen kimutatható előnyös hatása nincs a fogyasztókra.)

 

Facebook MySpace Twitter Digg Delicious Google Bookmarks Linkedin RSS Feed