VERSENYKORLÁTOZÓ GYÓGYSZERÉSZ KAMARA

Az Ordre national des pharmaciens (ONP) a francia gyógyszerészek több évtizedes múltra visszatekintő kamarája. Közérdekű feladatot ellátva feladata a szakma integritása, a magas szintű betegellátása felett őrködni, ügyelve arra, hogy a gyógyszerészek soha ne helyezzék saját anyagi érdekeiket a gyógyulást kereső páciensek érdekei elé. A Franciaországban működő 16 kamara mindegyike egyfajta köztes szintet jelent a szabad piac és az állami szabályozás között. Az ONP hatósugarába tartoznak a laboratóriumokban dolgozó egészségügyi szakemberek is. A laboratóriumok lehetnek magántulajdonban állók, vagy közkórház részét képező intézmények. A laboratóriumot klinikai biológus kell hogy vezesse.

A Bizottság még 2010. decemberben bírságolta meg a kamarát, mert az a francia piacon működő kisebb laborok védelme érdekében különböző módszerekkel akadályozta a nagyobb tőkeerejű laborok piacra lépését. A nem teljesen egyértelmű szabályozói környezetet kihasználva engedélyekhez kötötte a laborokban a tőkeemelést, illetve korlátozta az árversenyt, ezzel akadályozva egyes laborok, így például a több, elsősorban nyugat-európai tagállamban is működő LABCO térnyerését. A magántulajdonban álló laborok díjait az ONP nem engedte, hogy 10%-kal olcsóbbak legyenek az állami kórházak árainál. A verseny akadályozásának eltiltásán túl a Bizottság bíróságot is kiszabott, amire korábban viszonylag ritkán akadt példa szakmai érdekképviselet esetében. A Bizottság döntését ismertető sajtóközleménye rámutat, hogy a francia labor árak más tagállamokban szokásos két-háromszorosát is elérték.

A Törvényszék minden lényeges kérdésben egyetértett a Bizottsággal, így nem gondolta, hogy a szabályozott piacon működő, közjogi státuszú kamara vizsgált döntései közhatalom gyakorlásának minősültek volna, mivel erre vonatkozó felhatalmazással nem rendelkezett. A vállalkozások társulásaként való minősítést nem befolyásolta, hogy a kamara nem minden tagja minősült gazdasági természetű szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak.

A bíróság ugyanakkor 250 ezer euróval csökkentette a bírságot, mert bizonyított volt egy minisztériumi körlevél létezése, amely nyomán a kamara jogszerűnek gondolhatta a laborok szerkezeti (tőkeemelés, tulajdonlás) változásait érintő korlátozó fellépését.

A LABCO még 2007-ben adta be panaszát Brüsszelben, három évig tartott a bizottsági eljárás, négy évet dolgozott a Törvényszék, s nincs kizárva, hogy fellebbezés nyomán az EU Bíróságnak is lesz dolga az üggyel.

Az eset is jól mutatja, hogy a tagállamoknak nagyon világosan kell elválasztaniuk egymástól a piaci és nem piaci tevékenységeket. Az előbbi körben mozogva nagyon korlátozottak a lehetőségek az új, akár jóval nagyobb tőkeerejű belépőkkel szembeni fellépésre. A gazdasági szereplőkhöz köthető piackorlátozó intézkedéseket az EUMSz 101. cikke tiltja meg, amennyiben az egyértelműen az államnak tudható be, akkor pedig a piaci szabadságok sérelme miatt lehet a tagállammal szemben fellépni, akinek nem lesz könnyű dolga bemutatni, hogy a piackorlátozás szükséges és arányos lépés volt a polgárok egészsége védelme érdekében. A piac és az állam közötti térben működő kamarák tevékenysége így vagy úgy, de nem kerül ki az uniós jog kontrollja alól.

Rólunk / About Us

Források / Resources

  • Publikációk / Publications
  • Blog

Hírlevél / newsletter


© 2019 Versenyjogi Kutatóközpont / PPKE All Rights Reserved