Egy érdekes cikk vizsgálja azt, hogy képesek voltak mesterséges intelligenciának megtanítani a múltbeli versenyjogi ügyek lényegi elemeit, amely így felismerheti a mintázatokat a piaci viselkedésben.
Can AI Replace the FTC? by Giovanna Massarotto, Ashwin Ittoo :: SSRN
A Bundeskartellamt mostanában elég aktív. Amikor kijött a hír, a ténylegesen feltett kérdések részletei még nem voltak elérhetőek, de most, hogy újra néztem a kérdést, rá is akadtam. Íme a düsseldorfi bíróság előzetes döntéshozatalra küldött kérdései:
Oberlandesgericht Düsseldorf, Kart 2/19 (V) (nrw.de)
Az első kérdés már csak azért is érdekes, mivel a mélten híres osztrák joghallgatóból Európa adatvédelmi őrévé (:d) vált Max Schrems éppen újabb fontos győzelem kapujában áll.
Az ír hatóság meg fogja tiltani az amerikai adattovábbítást a FB-nak?! (gdpr.news.hu)
Az osztrák Bundeswettbewerbsbeörde vizsgálja[1], hogy a GIPHY Facebook általi felvásárlása nem volt-e bejelentésköteles?
A 2020-as évek egyik nagy felismerése volt, hogy a versenyhatóságok rádöbbentek, hogy a számos radar alatti felvásárlás ahhoz vezetett, hogy nagy technológiai vállalatok a leendő konkurens cégeket még növekedő fázisban felvásárolták. Ebbe a sorba illeszkedik, ha nem is teljesen (mivel nem radar alatti, ha beigazolódik az osztrák versenyhatóság gyanúja) a nevezett ügy.
Mind a Facebook, mind a GIPHY alapvetően amerikai vállalkozás. 2020-ban a Facebook megvásárolta
A Versenyjogi Kutatóközpont egyik kutatási témája az utazási szolgáltatások piacának versenyjogi megítélése.
A napokban a német szállodaszövetség sajtóközleményt adott ki[1], amelyben támogatásáról biztosította azt a csoportos keresetet, amelyben közel 2000 szálloda perelte be a Booking.com-ot versenyjogi alapon kártérítése.[2] Mint közismert a Booking.com 2004 óta MFN klauzulákat alkalmaz, amelyek többek között lehetővé tették, hogy alkalmanként akár 50% jutalékot is elkérjenek egy-egy foglalás után.
A csoportos kereset a daBeisein kezdeményezésként folyik[3] és viszonylag könnyű volt csatlakozni hozzá. A per egy klasszikus amerikai filmet idéz szinte, „költségkockázat nélkül, kartelljogi szakértőkkel megtámogatva és egy csoportos menedzsmenttel ellátva”, online lehetett csatlakozni 2020. május 20-ig.
Ha a Digital Markets Act (DMA) vagy a Digital Services Act bizottsági közleményeit szemezgetjük, akkor a DMA egyik alaptanulmányát[1] ott nem tették közzé, de persze ez minket nem akadályoz meg abban, hogy szemezgessünk belőle. :D Az alábbiak nem a mi véleményünk, pusztán szemelvények a tanulmányból.
Mi a probléma és miért probléma?
Mi a probléma természete?
Egyes szolgáltatók kapuőrökké váltak
A szolgáltatások digitalizációja széleskörű innovációval járt együtt, ugyanakkor egyes szereplőket ez hozzásegítette ahhoz, hogy kapuőrök legyenek, azaz ellenőrzik a végfelhasználók által látható információkat és ahhoz történő hozzáférést, a funkciókat, pozícionálást, és az általános szerződési feltételeket azon üzletfelek számára, akiknek az üzlete ezen platformoktól függ. Pl. a németek 58%-a foglalt szállást a booking.com-on keresztük 2019 és 2020 között.
A kapuőrök a tőlük függő üzleti felhasználók üzleti feltételeit alá tudják ásni, illetve alakítani tudják független vállalkozások számára az innováció és belépési feltételeket
Az erős hálózati hatások okán a kapuőrök befolyásul alatt tudják tartani tőlük függő vállalkozásokat, a piachoz való hozzáférést, illetve az egyik piacon meglévő befolyásukat ki tudják terjeszteni más piacokra is. A befolyásuk továbbá tisztességtelen üzleti feltételeket eredményezhetnek a tőlük függő vállalkozások számára, a saját termékeiket előnyös helyzetbe tudják hozni, illetve különböző árukapcsolásokat tudnak sikeresen végrehajtani, amellyel a versenytársak pozícióját áshatják alá.
