Public Interest Considerations in Competition Law

 

Workshop on

‘Public Interest Considerations in Competition Law’

Competition Law Research Center (Pázmány Péter Catholic University)

10 March 2017

PPKE JÁK, Szentkirályi u. 28. (DEAN’s Hall)

The competition regimes of some jurisdictions include objectives which extend beyond the core economic goals of competition law. The workshop will discuss these different considerations (i.e. public interest considerations) in competition law, how they are applied and by whom, and the relevant challenges for competition authorities and practitioners.

The morning session of the workshop will be devoted to the broader questions of reconciling competition with other public policy goals, while the afternoon session will focus on M&As.

 

9.50 – 10.00

Opening remarks

 

 

10.00 – 12.00

Morning session

10.00 – 10.30

Kick-off presentation

 

Or Brook (PhD student, University of Amsterdam)

10.30 – 12.00

Roundtable discussion on ‘Reconciling competition with broader public policy goals’, moderated by Pál Szilágyi (Pázmány Péter Catholic University)

Participants of the panel discussion:

Maciej Bernatt (University of Warsaw)

Mónika Papp (HAS Centre for Social Sciences, Eötvös Loránd University)

Ferenc Vissi (first President of the Hungarian Competition Authority)

Yuli Wahyuningtyas (Atma Jaya Catholic University of Indonesia)

 

 

12.00 – 13.00

Lunch break

 

 

13.00 – 15.00  

Afternoon session

13.00 – 13.30

Kick-off presentation

 

Aranka Nagy (PhD student, Pázmány Péter Catholic University)

13.30 – 15.00

Roundtable discussion on ‘Public interest considerations in M&A’, moderated by Tihamér Tóth (Pázmány Péter Catholic University)

Participants of the panel discussion:

Florian Bien (University of Wurzburg)

Gergely Csorba (Central European University)

David Reader (University of East Anglia)

 

 

Foreign state involvement in anticompetitive conduct, OTKA workshop

Foreign state involvement in anticompetitive conduct, OTKA workshop 

11 October 2016

4.00 pm

 

You are cordially invited to our next workshop, which will be held on Tuesday, 11th of October, from 4.00 pm to 5.30 pm on "Foreign state involvement in anticompetitive conduct". This is the research area of our guest speaker, Marek Martyniszyn, Lecturer in Law at Queen's University, Belfast.

"Transnational competition cases pose numerous challenges— from accessing foreign-based evidence to effectively enforcing decisions or judgments in their aftermath. Furthermore, some of such cases are quite special in that the underlying anticompetitive conduct involves or implicates a foreign State." - Marek Martyniszyn

During our workshop you are going to get answers to the following questions:
  • How a State may be entangled in an antitrust case in a foreign jurisdiction?
  • How such entanglement can be addressed in the adversely affected forum?
  • What are the broader considerations relating to such state involvement?

 

Venue

Pázmány Péter Catholic University

Budapest Szentkiráyi u. 28.

Council Room

 

Contact Information

ADDRESS: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.

E-MAIL: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Spanyol futballklubok kaptak jogtalan állami támogatást

Az Európai Bizottság különböző vizsgálatok lefolytatása után megállapította, hogy Spanyolország hét profi futballklubját tiltott állami támogatásban részesítette, megsértve ezáltal az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, valamint tisztességtelen előnyhöz juttatva a klubokat. A klubok név szerint az FC Barcelona, a Real Madrid, a Valencia, az Athletic Bilbao, az Atlético Osasuna, az Elche, valamint a Hercules.
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos úgy nyilatkozott, hogy tisztességtelen versenyhez vezethet, ha az adófizetők pénzét profi futballklubok finanszírozására használják fel.
Az uniós állami támogatási szabályok lényege annak a biztosítása, hogy az állam piaci beavatkozásai ne torzítsák a versenyt bizonyos piaci szereplők előnyben részesítése által. A futballklubok széleskörű tevékenységet folytatnak, mint például marketing, kereskedelem, tv-közvetítések, játékosok adása-vétele és mindezeket nemzetközi szinten, számos esetben jelentős forgalmat lebonyolítva.
A Bizottság első vizsgálata a Real Madrid, FC Barcelona, Athletic Bilbao és Atlético Osasuna számára nyújtott adókedvezményeket érintette.  Spanyolországban a foci klubok úgy adóznak, mintha korlátolt felelősségű társaságok lennének, azonban a fent említett négy klub adószintjét a nonprofit társaságoknak megfelelően állapították meg, aminek következtében 20 éven keresztül 5 %-kal kevesebb adót kellett fizetniük. A spanyol adójogszabályokat csak 2016 januárjában változtatták meg, megszüntetve a diszkriminatív adókedvezményeket. Mivel az érintett kluboknak juttatott adókedvezmények jogtalan támogatásnak minősülnek, így az eddigi megnemfizetett adójukat most kénytelenek utólag megfizetni. A Bizottság az elérhető adatok alapján a visszafizetendő összeget nem találja túlzottnak (0-5 millió euró/klub), de a pontos összeget a spanyol hatóságok fogják majd meghatározni.
A második bizottsági vizsgálat egy ingatlan-átruházást vett górcső alá, amely a Real Madrid és Madrid városa között jött létre. Ennek eredményeként állapították meg, hogy a tranzakcióval érintett ingatlant 18,4 millió euróval túlértékelték a Real Madrid javára.
A harmadik eljárás az állami tulajdonban lévő Valencia Institute of Finance (IVF) által a Valencia, az Elche és a Hercules részére nyújtott hitelbiztosítékokat vizsgálta. Az IVF-től kapott biztosíték lehetővé tette a klubok számára, hogy kedvezőbb feltételek mellett jussanak hitelhez, ami által olyan gazdasági előnyre tettek szert, amelyből a többi, támogatásban nem részesülő versenytársai kimaradtak. A hitelfolyósítás idején az említett klubok anyagi problémákkal küzdöttek, ennek ellenére a támogatás mégsem kapcsolódott olyan szerkezetátalakítási tervhez, amely a klubok életképességének javítását célozta, emellett a versenytorzítás ellensúlyozására vonatkozó intézkedések implementálása is elmaradt. A Bizottság annak érdekében, hogy a versenyfeltételek kiegyenlítődjenek a klubok között, a Valenciát (20,4 millió euró), a Herculest (6,1 millió euró) és az Elchét (3,7 millió euró) a kapott támogatások visszafizetésére kötelezi.
A gazdasági szereplőknek juttatott állami pénzek az uniós szabályokkal összeegyeztethetőek, ha azok megfelelnek a piaci magánbefektetők elvének. Amennyiben a támogatást nyújtó állam olyan módon viselkedik, ahogy hasonló piaci körülmények között, hasonló jellemzőkkel rendelkező bármely más piaci szereplő tette volna, akkor az állami beavatkozás nem minősül állami támogatásnak, azaz a vállalkozás nem részesül jogtalan előnyben.
Nemcsak a spanyol futballklubok kerültek az európai versenyhatóság látókörébe. A holland kluboknak nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatban azonban a Bizottság azt állapította meg, hogy a négy holland klub (FC Den Bosch, MVV Maastricht, NEC Nijmegen és Willem II, Tilburg) nem részesült jogellenes előnyben a többi piaci szereplő kárára.  A PSV Eindhoven klubbal összefüggő ingatlan-átruházási tranzakcióban pedig fel sem merült állami beavatkozás. 
A holland klubok az anyagi helyzetük javítása miatt részesültek támogatásban, azonban megmentési és szerkezetátalakítási támogatásban csak olyan vállalkozások részesülhetnek, amelyek hajlandóak vállalni a Bizottságnak a Nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közleményében meghatározott feltételeket, valamint reális esélyük van a versenyképességük növelésére. Az érintett klubok vállalták a munkavállalóik, valamint a regisztrált játékosaik számának és fizetésüknek a csökkentését a kapott támogatás által okozott versenytorzulás mérséklése érdekében, ezért a támogatás nem minősült jogellenesnek.

OTA

A német versenyhivatal HRS döntése. PLWP 2016/18.

Az alábbi bejegyzés műhelytanulmány formájában olvasható a PLWP műhelytanulmányok részeként is. Lásd itt. (Szilágyi P, ‘A német versenyhivatal HRS döntése’ PLWP 2016/18.)

Bevezető

Jelen tanulmány egy bemutató elemzése a világ legjobb versenyhatóságaként számon tartott Bundeskartellamt HRS döntését mutatja be[1] a döntést felülvizsgáló düsseldorfi bírósági ítélet[2] figyelembevételével. Az ún. online utazásközvetítők (továbbiakban: OTA-k), lényegében egy a taxis világból jól ismert Uberhez hasonló platformként működnek. Összekötik a vállalkozásokat és a fogyasztókat, melyért cserébe a vállalkozásoktól jutalékot kapnak. A rendszerek működése a 2000-es évek elején indult hódító útjára, mára viszont szinte megkerülhetetlen szereplői lettek a turizmusnak. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk az eddigi egyetlen teljes versenyelemzést tartalmazó hatósági döntést egy tanulmánysorozat egyik részeként. 

Continue Reading

Facebook MySpace Twitter Digg Delicious Google Bookmarks Linkedin RSS Feed