Mélyreható vizsgálatot követően az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága megállapította, hogy az IRIS kórházakként ismert, öt brüsszeli kórház (CHU Brugmann, CHU Saint-Pierre, Queen Fabiola Children’s University Hospital, Iris South Hospitals, valamint Institut Bordet) számára az egészségügyi- és társadalombiztosítási szolgáltatásokból eredő deficites helyzetük miatt juttatott állami támogatás megfelel az Európai Unió állami támogatásokról szóló szabályainak, mivel általános érdekű gazdasági szolgáltatásnak minősül.
Az Európai Bizottság 2011. december 20-án fogadta el felülvizsgált csomagját az Európai Unió állami támogatásokról szóló szabályainak, közfinanszírozás juttatása általános érdekű gazdasági szolgáltatások (SGEI) vonatkozásában.
Az általános érdekű gazdasági juttatások skálája magában foglalja a nagy kereskedelmi tevékenységeket (úgy, mint a postai szolgáltatásokat, energiaellátást, távközlést, tömegközlekedést), ugyanakkor a szociális szolgáltatásokat is (mint például az idősgondozást, vagy a fogyatékkal élők gondozását). SGEI-nek tehát olyan gazdasági tevékenységek minősülnek, melyek nem kizárólag piaci erők következtében keletkeznek, legalábbis nem olyan formában, amely diszkrimináció nélkül mindenki számára megfizethető; feltételeit pedig az állam szabja meg, aki egy vagy több szolgáltatóra a közfeladatot delegálja a köz érdekében. A közfeladatot ellátó szolgáltató támogatása a rátelepített, közfeladat ellátásából eredő többletköltségek ellensúlyozása érdekében lehet szükséges.
Cikk folytatása
OTA
Ahogy korábban előre jeleztem szakmai anyagokban, a szűk árparitási klauzulák a szállodai közvetítési piacon erősen versenykorlátozóak. A német versenyhatóság elnöke a döntésüket úgy jellemezte, hogy azoknak semmilyen érzékelhető pozitív hatása nincs a fogyasztókra nézve. (Lásd itt és itt.)
A minap jött ki a HOTREC jelentése az OTA-król. Nem fest túl szép képet, de pontosan összecseng azzal a megállapítással amelyeket szakmai anyagokban jeleztem, nevezetesen az OTA-k különösen káros hatással vannak a kis- és középvállalkozásokra, melyek szálláshelyeket üzemeltetnek. A HOTREC jelentés sajtóközleményét lásd itt. A címe is beszédes egyébként: Dominant online platforms gaining market share in travel trade, no signs of increased competition between online travel agents, azaz a domináns online platformok növelték a piaci részesedésüket az utazás értékesítési piacon és nincs jele annak, hogy nőne a verseny az utazásközvetítők között.
A Magyar Szállodaszövetség röviden regált is a jelenségre, hasonlóakat tapasztalva. Lásd itt.
A legújabb hír pedig, hogy Ausztira is a tettek mezejére lépett. Felismervén - vélelmezzük - hogy a versenyhatóságok vagy túlságosan lassúak vagy nem kellő komolysággal kezelik a helyzetet, jogszabály útján kívánkja megtiltani a szűkített árparitást. Lásd itt.
A magyar versenyhivatal az ágazati jelentésében nem tartotta kifejezetten aggályosnak a szűkített árparitási klauzulákat. Ahogy korábban kifjetettem tanulmányaimban (lásd pl. fentebb), a szűk árparitási klauzulák súlyosan versenykorlátozóak. Hovatovább, a versenyjogi szempontokon túlmenően az eltörlésük javítja a nemzetközi versenyképességet és az iparág versenyző jellegére tekintettel a fogyasztói jólét is jelentősen nőne az eltörlés hatására. Ez ha jól értjük egybevág a kormányzati elképzeléssel is. Javasolt tehát, hogy az Országgyűlés mielőbb fogadjon el a nyugat-európai országokhoz hasonló tiltó szabályozást.
(Disclaimer: A blogbejegyzés szerzője a szállodaiparban érdekelt.)
Az Európai Bizottság különböző vizsgálatok lefolytatása után megállapította, hogy Spanyolország hét profi futballklubját tiltott állami támogatásban részesítette, megsértve ezáltal az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, valamint tisztességtelen előnyhöz juttatva a klubokat. A klubok név szerint az FC Barcelona, a Real Madrid, a Valencia, az Athletic Bilbao, az Atlético Osasuna, az Elche, valamint a Hercules.
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos úgy nyilatkozott, hogy tisztességtelen versenyhez vezethet, ha az adófizetők pénzét profi futballklubok finanszírozására használják fel.
Az uniós állami támogatási szabályok lényege annak a biztosítása, hogy az állam piaci beavatkozásai ne torzítsák a versenyt bizonyos piaci szereplők előnyben részesítése által. A futballklubok széleskörű tevékenységet folytatnak, mint például marketing, kereskedelem, tv-közvetítések, játékosok adása-vétele és mindezeket nemzetközi szinten, számos esetben jelentős forgalmat lebonyolítva.
A Bizottság első vizsgálata a Real Madrid, FC Barcelona, Athletic Bilbao és Atlético Osasuna számára nyújtott adókedvezményeket érintette. Spanyolországban a foci klubok úgy adóznak, mintha korlátolt felelősségű társaságok lennének, azonban a fent említett négy klub adószintjét a nonprofit társaságoknak megfelelően állapították meg, aminek következtében 20 éven keresztül 5 %-kal kevesebb adót kellett fizetniük. A spanyol adójogszabályokat csak 2016 januárjában változtatták meg, megszüntetve a diszkriminatív adókedvezményeket. Mivel az érintett kluboknak juttatott adókedvezmények jogtalan támogatásnak minősülnek, így az eddigi megnemfizetett adójukat most kénytelenek utólag megfizetni. A Bizottság az elérhető adatok alapján a visszafizetendő összeget nem találja túlzottnak (0-5 millió euró/klub), de a pontos összeget a spanyol hatóságok fogják majd meghatározni.
A második bizottsági vizsgálat egy ingatlan-átruházást vett górcső alá, amely a Real Madrid és Madrid városa között jött létre. Ennek eredményeként állapították meg, hogy a tranzakcióval érintett ingatlant 18,4 millió euróval túlértékelték a Real Madrid javára.
A harmadik eljárás az állami tulajdonban lévő Valencia Institute of Finance (IVF) által a Valencia, az Elche és a Hercules részére nyújtott hitelbiztosítékokat vizsgálta. Az IVF-től kapott biztosíték lehetővé tette a klubok számára, hogy kedvezőbb feltételek mellett jussanak hitelhez, ami által olyan gazdasági előnyre tettek szert, amelyből a többi, támogatásban nem részesülő versenytársai kimaradtak. A hitelfolyósítás idején az említett klubok anyagi problémákkal küzdöttek, ennek ellenére a támogatás mégsem kapcsolódott olyan szerkezetátalakítási tervhez, amely a klubok életképességének javítását célozta, emellett a versenytorzítás ellensúlyozására vonatkozó intézkedések implementálása is elmaradt. A Bizottság annak érdekében, hogy a versenyfeltételek kiegyenlítődjenek a klubok között, a Valenciát (20,4 millió euró), a Herculest (6,1 millió euró) és az Elchét (3,7 millió euró) a kapott támogatások visszafizetésére kötelezi.
A gazdasági szereplőknek juttatott állami pénzek az uniós szabályokkal összeegyeztethetőek, ha azok megfelelnek a piaci magánbefektetők elvének. Amennyiben a támogatást nyújtó állam olyan módon viselkedik, ahogy hasonló piaci körülmények között, hasonló jellemzőkkel rendelkező bármely más piaci szereplő tette volna, akkor az állami beavatkozás nem minősül állami támogatásnak, azaz a vállalkozás nem részesül jogtalan előnyben.
Nemcsak a spanyol futballklubok kerültek az európai versenyhatóság látókörébe. A holland kluboknak nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatban azonban a Bizottság azt állapította meg, hogy a négy holland klub (FC Den Bosch, MVV Maastricht, NEC Nijmegen és Willem II, Tilburg) nem részesült jogellenes előnyben a többi piaci szereplő kárára. A PSV Eindhoven klubbal összefüggő ingatlan-átruházási tranzakcióban pedig fel sem merült állami beavatkozás.
A holland klubok az anyagi helyzetük javítása miatt részesültek támogatásban, azonban megmentési és szerkezetátalakítási támogatásban csak olyan vállalkozások részesülhetnek, amelyek hajlandóak vállalni a Bizottságnak a Nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közleményében meghatározott feltételeket, valamint reális esélyük van a versenyképességük növelésére. Az érintett klubok vállalták a munkavállalóik, valamint a regisztrált játékosaik számának és fizetésüknek a csökkentését a kapott támogatás által okozott versenytorzulás mérséklése érdekében, ezért a támogatás nem minősült jogellenesnek.
OTA
Az alábbi bejegyzés műhelytanulmány formájában olvasható a PLWP műhelytanulmányok részeként is. Lásd itt. (Szilágyi P, ‘A német versenyhivatal HRS döntése’ PLWP 2016/18.)
Bevezető
Jelen tanulmány egy bemutató elemzése a világ legjobb versenyhatóságaként számon tartott Bundeskartellamt HRS döntését mutatja be[1] a döntést felülvizsgáló düsseldorfi bírósági ítélet[2] figyelembevételével. Az ún. online utazásközvetítők (továbbiakban: OTA-k), lényegében egy a taxis világból jól ismert Uberhez hasonló platformként működnek. Összekötik a vállalkozásokat és a fogyasztókat, melyért cserébe a vállalkozásoktól jutalékot kapnak. A rendszerek működése a 2000-es évek elején indult hódító útjára, mára viszont szinte megkerülhetetlen szereplői lettek a turizmusnak. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk az eddigi egyetlen teljes versenyelemzést tartalmazó hatósági döntést egy tanulmánysorozat egyik részeként.
Cikk folytatása
OTA
Az alábbi bejegyzés műhelytanulmány formájában olvasható a PLWP műhelytanulmányok részeként is. Lásd itt.
1. BEVEZETŐ
Jelen tanulmány egy bemutató elemzése a világ legjobb versenyhatóságaként számon tartott Bundeskartellamt booking.com döntésének. Az ún. online utazásközvetítők (továbbiakban: OTA-k), lényegében egy a taxis világból jól ismert Uberhez hasonló platformként működnek. Összekötik a vállalkozásokat és a fogyasztókat, melyért cserébe a vállalkozásoktól jutalékot kapnak. A rendszerek működése a 2000-es évek elején indult hódító útjára, mára viszont szinte megkerülhetetlen szereplői lettek a turizmusnak. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk az eddigi egyetlen teljes, booking.com-ra összpontosító versenyelemzést tartalmazó hatósági döntést egy tanulmánysorozat egyik részeként.
Cikk folytatása
