Az üres hordozói díj visszaigénylésének intézményesülése Magyarországon

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elfogadta az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület, a Filmjus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete, a Hungart Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesület (közös jogkezelők) kötelezettségvállalását, amelynek teljesítésével pontosabbá válik az üres hordozói díj meghatározása mind a díjfizetők, mind a díjjogosultak számára, és megvalósul az üres hordozói díj fogyasztói visszaigénylésének lehetősége is.”

A filmek, zenei- és irodalmi művek másolása manapság, a technika fejlődésével egyre egyszerűbbé, gyorsabbá és ezáltal egyre gyakoribbá válik. Az ilyen jellegű audio- és audiovizuális adattartalmak magáncélú felhasználása legálisnak minősül. Pontosan emiatt volt szükség a szerzők sajátos jogvédelmére az üres hordozói díj bevezetésével, melyet a közös jogkezelő szervezetek évente állapítanak meg, különféle gazdasági elemzésekre alapozva. Az üres kép- vagy hanghordózó forgalmazása után szedett jogdíj a gyártót, az importőrt, és az összes belföldi forgalmazót terheli, akik az Artisjus felé kötelesek adatszolgáltatásra, a fizetendő jogdíj megállapítása végett. A jogdíj pedig törvényi szabályozás alapján szétosztásra kerül az előadóművészek, zeneszerzők, írók, hangfelvétel-kiadók, filmelőállítók, filmalkotók és képzőművészek között.

Cikk folytatása

Adóhatóság szerepében az Európai Bizottság?

Az Európai Bizottság az egyik 2013 óta tartó nyomozását zárta le napjainkban. Eredménye, hogy az Apple Írország javára 13 milliárd eurót köteles visszafizetni.

Az Európai Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik az állami támogatások jogszerűségének a vizsgálata. E hatásköre keretében 2013 óta mélyreható vizsgálatokat indított a tagállamok által bizonyos vállalatok részére biztosított feltételes adómegállapításokkal kapcsolatban. Ennek következményeként több vállalat is célkeresztbe került, többek között a Fiat Chrysler, a Starbucks, a McDonald’s, és az Amazon, valamint a nekik kedvezményt biztosító országok, így Luxemburg, Hollandia és Írország. A feltételes adómegállapításokról, más néven rulingokról azt kell tudni, hogy önmagukban teljesen jogszerűek, az adóhatóságok a vállalatok kérelmére adnak előrejelzést arról, hogy egy adott ügylet milyen mértékű adókötelezettséget von majd maga után, valamint értelmezést adnak bizonyos speciális adójogi rendelkezéseket illetően. Az állami támogatások uniós ellenőrzésének a célja, hogy a tagállamok ne részesítsenek egyes vállalkozásokat másoknál kedvezőbb adóügyi bánásmódban, akár feltételes adómegállapításokon keresztül, akár más módon.

A Bizottság arra a megállapításra jutott az Apple-lel kapcsolatban, hogy a cég az adómegállapításoknak köszönthetően olyan előnyben részesült, amelyben más vállalatok nem, ezáltal jutva tiltott állami támogatáshoz. A rulingok által lehetővé vált, hogy az Apple jóval kevesebb adót fizessen be, számszerűsítve 2003 óta az európai nyeresége után 1%-ot adót rótt le, 2014-ben viszont már csak a nyeresége 0,005 %-át. Az adókedvezmények biztosítása az amerikai cég javára 1991 óta van folyamatban, azonban az állami támogatások joga a vizsgálatok megindításától visszafelé számított 10 éves elévülési időt tartalmaz, vagyis az eddig be nem fizetett adó visszatéríttetése 2003-tól lehetséges. Továbbá az európai szabályok értelmében a bírság kifejezés nem helytálló, mert a visszatérítésre való kötelezéssel csak a tisztességes verseny kerül helyreállításra.

A Bizottság megállapításaiban az szerepel, hogy Írország a feltételes adómegállapításokon keresztül olyan módszer alkalmazását tette lehetővé az Apple-nek, amely alapján belső felosztással a cég nyereségének nagy részét egy „központi irodához” tudta átcsoportosítani, ami után egyáltalán nem fizetett adót, a fennmaradó rész után fizetendő adót pedig Írországban rótta le. Ez a „központi iroda” semmilyen államhoz nem tartozott, nem volt sem alkalmazottja, sem saját telephelye, tevékenysége kizárólag alkalmi igazgatótanácsi ülésekből állt. A Bizottság vizsgálata arra irányult, hogy indokolatlan előnyt biztosított-e az Apple-nek a vállalkozás írországi adóköteles nyereségének kiszámítására jóváhagyott módszer. A vizsgálat kimutatta, hogy Írország olyan mesterséges belső nyereségfelosztást hagyott jóvá, amelynek nem voltak tényszerű és gazdasági indokai, melynek eredményeként az Apple más vállalkozásoknál lényegesen kevesebb adót fizetett, ami az állami támogatásokra vonatkozó szabályok szerint jogellenes.

A Bizottság e döntése még nem jelenti azt, hogy az Apple fizetni is fog, hiszen a döntés ellen a cég is, és Írország is fellebbezett az Európai Bírósághoz.

 

Kórházak által végzett gazdasági tevékenység támogatása

Mélyreható vizsgálatot követően az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága megállapította, hogy az IRIS kórházakként ismert, öt brüsszeli kórház (CHU Brugmann, CHU Saint-Pierre, Queen Fabiola Children’s University Hospital, Iris South Hospitals, valamint Institut Bordet) számára az egészségügyi- és társadalombiztosítási szolgáltatásokból eredő deficites helyzetük miatt juttatott állami támogatás megfelel az Európai Unió állami támogatásokról szóló szabályainak, mivel általános érdekű gazdasági szolgáltatásnak minősül.
Az Európai Bizottság 2011. december 20-án fogadta el felülvizsgált csomagját az Európai Unió állami támogatásokról szóló szabályainak, közfinanszírozás juttatása általános érdekű gazdasági szolgáltatások (SGEI) vonatkozásában. 
Az általános érdekű gazdasági juttatások skálája magában foglalja a nagy kereskedelmi tevékenységeket (úgy, mint a postai szolgáltatásokat, energiaellátást, távközlést, tömegközlekedést), ugyanakkor a szociális szolgáltatásokat is (mint például az idősgondozást, vagy a fogyatékkal élők gondozását). SGEI-nek tehát olyan gazdasági tevékenységek minősülnek, melyek nem kizárólag piaci erők következtében keletkeznek, legalábbis nem olyan formában, amely diszkrimináció nélkül mindenki számára megfizethető; feltételeit pedig az állam szabja meg, aki egy vagy több szolgáltatóra a közfeladatot delegálja a köz érdekében. A közfeladatot ellátó szolgáltató támogatása a rátelepített, közfeladat ellátásából eredő többletköltségek ellensúlyozása érdekében lehet szükséges. 

Cikk folytatása

Facebook MySpace Twitter Digg Delicious Google Bookmarks Linkedin RSS Feed