Versenyjogi Kutatóközpont - Competition Law Research Centre - price parity

Milliárdos jólétnövekedés az osztrák fogyasztók javára

Korábban hírt adtunk egyik kedvenc témánkról, nevezetesen, hogy az osztrák törvényhozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősítette az árparitás előírását, többek között az OTA-k részéről. Az 1984-es osztrák tisztességtelen versenyről szóló törvényt 2016 novemberében módosította a törvényhozás. A törvény agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősítette a törvény Z 32. pontjában megtalálható magatartásformát. A módosító törvény visszamenőlegesen is alkalmazni rendeli az előírást a már megkötött szerződésekre.

A melléklet újonnan bevezetett Z.32. pontja szerint agresszív feketelistás kereskedelmi gyakorlat az alábbi: „Egy foglalási platform üzemeltetője által egy szállásadótól megkövetelt azon feltétel, hogy az utóbbi más értékesítési csatornákon – beleértve a saját weboldalát – nem kínálhat kedvezőbb árat vagy semmilyen kedvezőbb feltételt mint amit a foglalási platformnak kínál.”

Az osztrák jogalkotó nem csak a tisztességtelen versenyről szóló törvényt módosította, hanem az árfeltüntetésről szóló törvényt is az alábbiak szerint: Amennyiben a szálláshelyek megadják áraikat, akkor a szállásadók szabadon határozhatják meg azokat és tilos korlátozó klauzulákat alkalmazni a vendéglátó hely és a foglalási platform között, amelyek megkötik az árakat vagy legjobb árkikötésnek minősülnek. Az ilyen szerződéses klauzulák a szállásdaók és a foglalási platformok között semmisek.

Az osztrák jogalkotó azzal indokolta az új szabályozás bevezetését, hogy a szállásadók kiszolgáltatott helyzetben vannak a foglalási platformoknak. A szállásadók piaci szabadságát pedig tilos indokolatlanul korlátozni, mint ahogy ezt jelenleg teszik a foglalási platformok. A jogalkotó szerint a bevezetett új rendelkezés csökkenti a függőséget és az alacsonyabb árak útján a vendégek javát szolgálja, továbbá erősíti az osztrák gazdaság versenyképességét. A rendelkezés különösen védendő célként fogalmazta meg a kis- és mikro vállalkozások piaci szabadságát, versenyképességének javítását.

Itt érdemes kiemelni – szemben a magyar versenyhatóság ágazati jelentésével – az osztrák kormány a törvényjavaslat indokolásában felhívta a figyelmet, hogy a versenyjogi ex-post eljárások nem megfelelőek a helyzet kezelésére, különösen a hosszadalmas eljárás és nehéz jogi kérdések miatt. (Utóbbival vitatkozunk, egyetértünk a német versenyhatóság elnökének szavaival, miszerint a legjobb ár klauzuláknak semmilyen kimutatható előnyös hatása nincs a fogyasztókra.)

 

Facebook MySpace Twitter Digg Delicious Google Bookmarks Linkedin RSS Feed