A Google-ügy #2
Az elmúlt két napban tovább folyt az "évszázad pere" (USA v. Google)
Nem kevés érdekesség volt. Az első tanú Chris Barton volt, aki a keresési szolgáltatás terjesztéséért felelős személy a Googlenál. A meghallgatása során szembesítették őt korábbi e-mail levelezésével (közvetlen hozzáférése volt Sergey és Larryhez a Googlenál), ahol kifejtette, hogy milyen fontosak a kizárólagossági kikötések az Android kapcsán, mert így a Microsoft és a Yahoo nem tudja ellopni a piacukat. Ahogy kifejtette korhű e-mailekben, ez nem csak a kereső motorok, hanem a hirdetési piac kapcsán is kiemelt jelentőségű.
A következő tanú ismét Hal R. Varian volt (lásd tegnapi bejegyzésünk). Az ő esetében is elővették régi levelezését és abból idézve emlegették fel az álláspontját, miszerint magas minőségű keresés több felhasználót jelent, ami több adatot, ami több elemzést, ami magasabb minőséget és így folytonosan erősödik a Google pozíciója. Itt idéztek többek között a Google fő tudományos vezetőjétől (Chief Scientist), aki leírta, hogy "nem jobb az algoritmusunk, csak több adatunk van". Az alapértelmezett kereső beállításra mint "fegyverre" tekintettek gyakran, ami a Bing és a Yahoo "Achilles sarka". A felhozott példákon látható volt, hogy "egy ilyen akár 15%-kal tudja növelni a piaci részesedést, miközben a termékek fejlesztése legfeljebb 2%-kal". Szintén előkerült, hogy a Google a felhasználók teljes webes életét használja, ahogy ők fogalmaztak "amikor a Facebook növekszik a Google is növekszik". Szintén érdekesség volt az a tény, hogy a Google és Apple megállapodása tartalmazta, hogy az Apple nem kapcsolhatja alapértelmezettre a "privát böngészést". A Google és Apple közötti levelezésből idézve, ha Apple lehetőséget adna a felhasználóknak a választásra, akkor a "Google nem tudna nőni".
Varian esetén ugyanakkor az is előkerült, hogy létezik ugyanakkor a méretből fakadó haszon csökkenése (diminishing return to scale). A tanúvallomások alapján úgy tűnik az Egyesült Államoknak sikerült azt is a sikeresen elültetnie, hogy a Google mind az "általános keresések", mint a "reklámok" piacán monopolista.
Szintén tanúskodott Antonio Rangel, a viselkedéstudományok professzora. Kifejtette, hogy a webböngészőben vagy mobiltelefonon kiemelkedő helyet kapó oldalak visszatartják az embereket attól, hogy átálljanak a rivális keresőmotorokra. A fogyasztók nem szívesen változtatnak a megszokottá vált viselkedésmódokon. A keresőmotorok alapértelmezései jelentős és erőteljes torzítást generálnak az alapértelmezés felé. Az alapértelmezések erőteljes hatással vannak a fogyasztói döntésekre. Gyakran a fogyasztók észre sem veszik, hogy alapértelmezett választást hoznak, és nem tudják, hogyan változtassanak rajta. Idézett Google munkatársak levelezéséből is, miszerint: "A márkánk jó helyzetben van az iPhone-felhasználók körében... de a pozíciónk még mindig nagyon sebezhető, ha az alapértelmezések megváltoznának." Amikor a Google ügyvédje, John Schmidtlein megkérdezte Angel-t, hogy az alapértelmezett termékkel szembeni elfogultság nagyobb-e, mint a jobb termékkel szembeni elfogultság, Rangel árnyalt választ adott. "Ez a fogyasztó tájékozottságától és egyéb tapasztalatoktól függ" - mondta. "Ha minden más dolog egyenlő, ha nem elégedettek a keresésekkel, akkor nagyobb valószínűséggel lépnek explicit módba", hogy a későbbiekben más termékre vagy böngészőre váltsanak.
Google ellenérve lényegében az volt, hogy amikor nem a Google az alapbeállítás nagy mennyiségben váltanak (Yahooról 72%, Bingről 71%) Googlra a fogyasztók, így a másik irányba történő váltás nem a nehézségek vagy a tudatlanság miatt van, hanem mert jobb a termékük.
Frissítve: 2023.09.15.
