Németország vs Big tech, avagy a német versenytörvény módosításának alkalmazása a gyakorlatban

A német versenytörvény (Gesetzes gegen Wettbewerbsbeschränkungen a továbbiakban: GWB) 2021. januárjában történő módosítása fontos új rendelkezéseket tartalmaz a digitális piacok szabályozásával kapcsolatosan. Ezek közé tartoznak a Szövetségi Kartellhivatal (Bundeskartellamt a továbbiakban: hivatal) új hatáskörei melyek lehetőséget teremtenek az állam számára hatékony piaci beavatkozásra a túlzott dominanciával rendelkező technológiai vállaltokkal szemben. Amennyiben a hivatal olyan piaci magatartást tapasztal - a tényleges jogsértés előtt - mely alkalmas lenne a piaci verseny bármiféle jövőbeli korlátozásához jogosulttá válik ezt megtiltani, abban az esetben, ha a társaság nem tudja bizonyítani, hogy az általa kifejtett magatartás objektíven indokolt. (A frissített GWB hivatalos angol fordítása, beleértve a 19a. szakaszt is, itt található)

 A törvénymódosítás fokozta a fellépéseket a digitális kapuőrök ellen, a hivatal új hatásköreit kihasználva minden egyes ”GAFA” vállalat (Google, Amazon, Facebook, Apple)  ellen indított eljárást a GWB 19a szakaszára hivatkozva.

Az első eljárást a Facebook ellen már 2021. január végén kezdeményezte az Oculus virtuális valóság termékek és a Facebook közösségi hálózata közötti kapcsolatának okán. A Facebook eleinte külön-külön működtette az Oculust és a közösségi hálózati platformjait, majd később integrálta az Oculust a közösségi hálózati platformba (kiegészítő funkcióként). Ennek eredményeképpen a Facebook fiók kötelezővé vált az Oculus szemüvegek új generációjának használatához, a meglévő Oculus-fiókok viszont már nem használhatók regisztrációs célokra az új hardverhez. A hivatal álláspontja szerint mind a közösségi média, mind a VR termékek piacán a Facebook jelentős piaci kapitalizációval rendelkezik, mely magában hordozza a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét.

Az Amazon esetében szintén a gazdasági erőfölényre vonatkozó szabályokkal való visszaélés alapján indított eljárást a hivatal. Arra hivatkozva, hogy a vállalat potenciálisan befolyásolhatja az eladók árképzését a platformján árszabályozási mechanizmusok és algoritmusok használatával, valamint, hogy az Amazon és a márkázott áruk gyártói (köztük az Apple) közötti megállapodások, kizárják a harmadik feleket a márkás termékek platformon történő értékesítéséből (úgynevezett "brand-gating").

A Google ellen két eljárást is indult a 2021-ben. Mindkét eljárásban a hivatal azt vizsgálta, hogy a Google által alkalmazott (kizsákmányoló) felhasználási feltételek hogyan sérthetik az erőfölényre vonatkozó szabályokat.  A Google digitális szolgáltatásai egyfajta digitális ökoszisztémát alkotnak (Google keresőmotor, YouTube, Google Térkép, az Android operációs rendszer és a Chrome böngésző stb.) és ezen szolgáltatások igénybevételének feltétele, hogy a felhasználó beleegyezzen más szolgáltatásokból vagy harmadik féltől származó adatok feldolgozásába anélkül, hogy elegendő választási lehetőséggel rendelkezne ezen adatok kezelésének módjával és céljával kapcsolatban.

 Az Apple-lel szemben 2021. júniusában indított eljárás középpontjában az App Store áll. A hivatal vizsgálatában kiemeli a reklám- és médiaipar panaszát az Apple azon gyakorlata ellen, hogy korlátozza a felhasználók nyomon követését az iOS 14.5 operációs rendszer bevezetésével. Továbbá vizsgálja az  Apple saját alkalmazásainak kizárólagos előtelepítését a mint lehetséges önprefrenciát amely a versenytársakkal szemben előnyösebb helyzetbe hozza saját termékeit.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hivatal előszeretettel alkalmazza új hatásköreit. Egyelőre nehéz megjósolni, hogy egy GWB 19a. szakasza szerinti eljárás végül mennyi időt fog igénybe venni, mivel az érintett vállalatoknak lehetősége van külön bírósági felülvizsgálatot kérni a norma címzettjeként való kijelölés ellen (és ezzel a jogukkal valószínűleg élni is fognak).

Zárásként szeretnék utalni a  2020. december 15-én az Európai Bizottság által kihirdetett digitális szektor versenyképes és tisztességes piacáról szóló kodifikációs javaslatra (Digital Markets Act,) melynek tartalmával a GWB jelenlegi módosítása több ponton is ellentétes. Tekintve , hogy az Uniós jog prioritást élvez az államok belső jogaival szemben felmerülhet annak kérdése, hogy az új szabályozás jelenlegi formájában meddig maradhat hatályban Németországban.

  • Home
  • Blog
  • Blog - hu
  • Németország vs Big tech, avagy a német versenytörvény módosításának alkalmazása a gyakorlatban