Pünkösty András: Összeegyeztethető-e a Facebook üzleti modellje az uniós joggal?

Lényegében a címben feltett kérdés a tétje a Düsszeldorfi Felsőbíróság által 2021. április 22-én az Európai Bíróság előtt kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásnak. Mint ismert, a Bundeskartellamt még 2016-ban indított vizsgálatot erőfölénnyel való visszaélés gyanújával a közösségi média platformmal szemben. A technológiai szektorban naponta lehetünk tanúi az újabb innovációknak, aminek fényében már nem csupán végtelen történetté kezd válni az eljárás, de legalább annak tétje is egyre emelkedik: végső soron az adatvagyonon alapuló üzleti modell uniós jogi összeegyeztethetőségéről dönt az EUB – erőfölényes vállalkozások esetében.

A versenyjogi szakmai körökben ellentétes reakciókat vált a Facebookkal szembeni német antitröszt eljárás. Vannak akik

értetlenségüknek adnak hangot és úgy vélik, hogy versenyhatóság részéről szereptévesztés adatvédelmi érintettségű kérdésben fellépni, míg mások üdvözlik, hogy végre van egy olyan hatóság, amely érti a probléma lényegét, egyúttal tud és akar is vele mit kezdeni. Úgy látszik, hogy a felülvizsgálati bíróságok is az elvi ihletettségű barikád ellentétes oldalán ütöttek tábort. Míg a Düsseldorfi Felsőbíróság a közbenső felülvizsgálati eljárásban éles szavakkal bírálta felül a német hatóság döntését, a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság eltérő érvelés alapján ugyan, de helyt adott német felügyelet döntésének.

Álljunk meg egy szóra a Legfelsőbb Bíróság (közbenső eljárásban hozott) döntésénél. Bár óhatatlanul érdemi kérdésre mutatnak rá a felülmérlegelés terjedelmére vonatkozó megjegyzések, meglátásom szerint sokkal izgalmasabb az érvelés tartalma és annak elvi alapja. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis az erőfölényes ügyekkel kapcsolatban a fogyasztó döntési autonómiáját helyezi előtérbe és kevesebb figyelem jut a piaci struktúrára. Professzor Podszun értékelése szerint mindennek megvannak az előzményei a német ordoliberális versenypolitikai hagyományában. A technológiai szektor kikényszeríti a versenypolitika reformját az Atlanti-óceán túlpartján is. Ennek egyik élharcosa Lina Khan, aki az Amazon’s Antitrust Paradox című írásában úgy érvel, hogy a túlzottan is az árra koncentráló chicagói iskola nem képes megfelelően kezelni a digitális gazdaság versenyjogi kihívásait.  Meglátjuk, hogy ő mire lesz képes az FTC vezetőjeként!       

A Bundeskartellamt eljárása kapcsán most ismét a Düsseldorfi Bíróságon volt a sor, méghozzá ugyanazon a tanácson, amelyet a Legfelsőbb Bíróság korábban felülbírált és az ezúttal váratlant húzott. Ha lúd, legyen kövér – gondolhatta magában – és kérdéseivel a GDPR rendelkezéseinek értelmezésére kéri az Európai Bíróságot. Az összeállított kérdésfolyam határozott gondolatvezetéssel irányítja Facebook adatkezelési gyakorlata jogi megfelelősségének értékelését. Nem megkerülve a lényeget, a tét végső soron a platformon kívüli forrásokból történő, kiterjedt adatgyűjtésen és profilozáson alapuló üzleti modell érdemét érinti. Apróságnak tűnhet, de mindezt az uniós hűség elvének összefüggésébe helyezi az elsőfokú felülvizsgálati bíróság. Hogy mi ennek a jogi relevanciája? Az, hogy a hatásköri kérdésekkel összefüggésben hívja fel állásfoglalásra az Európai Bíróságot. Az uniós hűség elve (sincere cooperation) tudniillik az egyes intézményeket is kötelezi a lojális együttműködésre, és ha folyamatban van egy adatvédelmi vizsgálat, akkor vajon az nem akadálya-e ugyanazon tárgyban egy versenyjogi eljárásnak? De vajon helyesen tesszük-e, ha a hatásköri kérdéseket ilyen módon helyezzük a középpontba?  

Hadd kezdjem a választ egy kissé távolabbról. Véleményem szerint a versenyjogi szakma az elmúlt évtizedben komoly erőfeszítéseket tett, hogy a digitális gazdaság sajátosságait feltárja és a mozgatórugókat jobban megértse. Ez a tanulási folyamat kezd beérni az eljárások, de lassan a szabályozás szintjén is. A bámulatos ütemben zajló digitalizációval ugyanis társadalmi szinten új valóság kezd kibontakozni a szemünk előtt. Az egyes jogágak már nem képesek saját meghatározott és egymástól jól elhatárolható logikai rendszerükben a felmerült kihívásokat érdemben kezelni, csupán részleges válaszokat képesek adni. Ezért a jelenlegi fogalmi készletek adaptációjára és holisztikus jogalkalmazásra van szükség. A versenyjog, adatvédelem és fogyasztóvédelem eszközeinek együttes alkalmazására. Mindezt ebben a kötetben megjelent tanulmányomban igyekszem részletesebben kifejteni. A gondolat váratlan helyről nyert megerősítést: Lina Khan FTC elnök székfoglaló memorandumában stratégiai szempontnak minősíti a holisztikus megközelítés erősítését.

Közhely, hogy a jog kullog az élet után. A technológiai fejlődés viszont egyenesen állva hagyja azt, így felmerül a kérdés, hogy vajon lesz-e még bármilyen relevanciája az előzetes döntéshozatali eljárásnak? Hiszen amíg – nagyon helyesen – a jogérvényesítési finomságok kötik le a szakma figyelmét, a Facebook jól pozícionált metamorfózison esik át és gondtalanul építheti ki a szép új META-világot. Hogy mindez előremutató innováció-e, vagy az „emberi test és elme meghekkelésének” kiteljesítése, ahogy Lawrence Lessig fogalmaz, azt döntse el ki-ki maga!  

  • Home
  • Blog
  • Blog - hu
  • Pünkösty András: Összeegyeztethető-e a Facebook üzleti modellje az uniós joggal?