1. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának trösztellenes osztálya (Antitrust Division of the US Department of Justice, DOJ) a szövetségi trösztellenes törvények betartatását végzi.
2. Célja a piaci verseny védelme és előmozdítása a fogyasztók érdekében.
3. A részleg vizsgálatot folytat és jogi lépéseket tesz a versenyellenes magatartást tanúsító vállalatok ellen.
4. Ez magában foglalja a monopolizációt, az árrögzítést és más versenyellenes gyakorlatokat.
5. A részleg a tervezett fúziókat és felvásárlásokat is megvizsgálja a lehetséges versenyellenes hatások szempontjából.
6. Az osztály együttműködik az állami főügyészekkel és a nemzetközi trösztellenes ügynökségekkel a trösztellenes törvények betartatása érdekében.
7. Az osztály részt vesz a politikai vitákban, és trösztellenes kérdésekben iránymutatást nyújt más kormányzati ügynökségeknek és magánszervezeteknek.
8. Az osztály hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a versenyellenes gyakorlatok megakadályozása érdekében pereket indítson, bírságokat és végzéseket kérjen.
9. Az osztály emellett a nyilvánosság és a vállalkozások trösztellenes törvényekkel és a versennyel kapcsolatos oktatásán is dolgozik.
10. Az osztály a tisztességes és versenyképes piacok fenntartására törekszik a fogyasztók javára és a gazdasági növekedés előmozdítása érdekében.

1. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) egy független amerikai kormányzati ügynökség.
2. Elsődleges feladata a fogyasztók védelme és a verseny előmozdítása.
3. Az FTC a csalárd, megtévesztő és tisztességtelen üzleti gyakorlatok megakadályozásán dolgozik.
4. Végrehajtja a reklámozással, marketinggel és a magánélet védelmével kapcsolatos szövetségi törvényeket.
5. Az FTC emellett vizsgálatokat folytat és végrehajtási eljárásokat indít a versenyellenes magatartást tanúsító vállalatok ellen.
6. Az ügynökség emellett oktatást és forrásokat biztosít a fogyasztók számára különböző témákban, például a személyazonosság-lopás és az online csalások témakörében.
7. Az FTC más kormányzati ügynökségekkel, nemzetközi szervezetekkel és iparági csoportokkal együttműködve foglalkozik fogyasztóvédelmi kérdésekkel.
8. Az FTC-nek jogában áll bírságokat kiszabni, tiltó végzéseket kérni és más jogi lépéseket tenni a káros üzleti gyakorlatok megakadályozása érdekében.
9. Az ügynökség a bűnüldözés, a kutatás, az érdekérvényesítés, valamint a fogyasztói és üzleti oktatás kombinációjával működik.
10. Az FTC törekszik a tisztességes és versenyképes piac előmozdítására.

A lehorgonyzási torzítás olyan kognitív torzítás, amikor az egyének túlságosan erősen támaszkodnak az első kapott információra (a lehorgonyzásra), amikor későbbi ítéleteket vagy döntéseket hoznak. Ez a torzítás a helyzetek széles skáláján jelentkezhet, az árképzési döntésektől kezdve az orvosi diagnózisokon át a felvételi döntésekig.

Tegyük fel például, hogy egy személyt arra kérnek, hogy becsülje meg egy termék árát, és először egy magas árat kap. Ebben az esetben az illető a későbbi becsléseit valószínűleg az eredeti ár köré fogja alakítani, még akkor is, ha olyan információkkal rendelkezik, amelyek szerint a tényleges árnak alacsonyabbnak kellene lennie.

A lehorgonyzási torzítás különösen problematikus lehet, mivel az egyének olyan döntéseket hozhatnak, amelyek nem objektív információkon vagy bizonyítékokon alapulnak. A rögzítési torzítás elkerülése érdekében fontos, hogy a döntés meghozatala előtt további információkat keressenek és vegyenek figyelembe, különösen akkor, ha a kezdeti rögzítés szélsőségesnek vagy ésszerűtlennek tűnik.

Példák:

Fizetési tárgyalások: Az állásinterjú során a munkáltató által elsőként említett fizetési számadat horgonyként szolgálhat az álláskereső számára, aki ezt a számadatot használhatja viszonyítási pontként, amikor a javadalmazásról tárgyal. Ez azt eredményezheti, hogy a jelölt az első számhoz igazítja elvárásait, és így esetleg alacsonyabb fizetést fogad el, mint amiről egyébként tárgyalhatott volna.

Ingatlanok árazása: Az ingatlanát eladni szándékozó lakástulajdonos kezdetben a piaci értéknél magasabb kikiáltási árat határozhat meg. Ez a magas kikiáltási ár horgonyként szolgálhat a potenciális vevők számára, akik aztán ezt használhatják viszonyítási pontként, amikor saját árfelmérésüket végzik. Még ha a piaci érték alacsonyabb is, a vevők a kezdeti kikiáltási árhoz igazíthatják elvárásaikat, és nem szívesen tesznek a horgonynál alacsonyabb ajánlatot.

Orvosi diagnózisok: Az orvosok öntudatlanul is a beteg által bemutatott kezdeti tünetek alapján állíthatják fel a diagnózist. Ha az orvos kétértelmű vagy nem egyértelmű tünetekkel találkozik, akkor a diagnózist az első diagnózisra alapozhatja, ami eszébe jut, még akkor is, ha ez nem a legvalószínűbb diagnózis.

Kiskereskedelmi árképzés: A kiskereskedők használhatják a lehorgonyzási torzítást a vásárlók vásárlási döntéseinek befolyásolására. Például egy üzlet kezdetben magas áron listázhat egy terméket, majd kedvezményt kínálhat, ami arra készteti a vásárlókat, hogy a kezdeti magas árhoz rögzítsék elvárásaikat, és a kedvezményes árat jó üzletnek tekintsék, még akkor is, ha a termék tényleges értéke alacsonyabb.

Jogi ítéletek:A bírák és az esküdtek is hajlamosak lehetnek a lehorgonyzási torzításra, amikor egy ügy bizonyítékait értékelik. Például, ha a vád a tárgyalás elején egy különösen káros bizonyítékot mutat be, az megalapozhatja az esküdtszék megítélését az ügyről, még akkor is, ha a későbbi bizonyítékok kevésbé meggyőzőek. Ez olyan ítéletekhez vezethet, amelyek nem feltétlenül a bemutatott bizonyítékok összességén alapulnak.

1. "The Antitrust Revolution: Economics, Competition, and Policy" by John E. Kwoka Jr. and Lawrence J. White
2. "Antitrust Law: An Economic Perspective" by Richard A. Posner
3. "Antitrust Analysis: Problems, Text, and Cases" by Phillip E. Areeda and Herbert Hovenkamp
4. "Antitrust Law in the New Economy: Google, Yelp, Amazon" by Keith N. Hylton
5. "Competition Law" by Richard Whish and David Bailey
6. "Handbook of Antitrust Economics" edited by Alan J. Auerbach and Phillip E. White
7. "Economic Foundations of Competition Law" by Ariel Ezrachi and Maurice E. Stucke
8. "Antitrust and Global Capitalism, 1930-2004" by Sara Bergamaschi

Mostanában az Atlanti-óceán túloldalán sok szó esik róla.

A Robinson-Patman Act (más néven Robinson-Patman Price Discrimination Act) egy 1936-ban elfogadott amerikai szövetségi törvény, amely megtiltja a vállalatoknak, hogy bizonyos vásárlók vagy vásárlói csoportok előnyben részesítése érdekében megkülönböztetést alkalmazzanak az áruk vagy szolgáltatások áraiban. A törvény célja az volt, hogy megvédje a kisvállalkozásokat a nagyobb vállalatok rabló árképzési gyakorlatától.

Az árdiszkrimináció olyan árképzési stratégia, amikor egy vállalat különböző árakat számít fel különböző ügyfeleknek ugyanarra a termékre vagy szolgáltatásra. Ez a nyereség maximalizálása érdekében történik azáltal, hogy a fogyasztók különböző csoportjainak a fizetési hajlandóságuk alapján különböző árakat számítanak fel. Ezt lehet használni a különböző fogyasztói szegmensek, például különböző korcsoportok vagy földrajzi régiók megcélzására.

1. Első fokú árdiszkrimináció: Az árdiszkrimináció ezen típusa azt jelenti, hogy a különböző vásárlóknak az egyes vásárlók fizetési hajlandósága alapján különböző árakat számítanak fel.
2. Másodfokú árdiszkrimináció: Az árdiszkrimináció ezen típusa a megvásárolt áruk mennyisége alapján nyújtott árengedményeket vagy egyéb ösztönzőket foglalja magában.
3. Harmadfokú árdiszkrimináció: Az árdiszkrimináció ezen típusa a különböző piaci szegmensek számára eltérő árak felszámítását jelenti.
4. Csoportos árképzés: Az árdiszkrimináció ezen típusa a vásárlók bizonyos csoportjainak, például diákoknak, időseknek vagy egy hűségprogram tagjainak nyújtott kedvezményeket foglalja magában.

Az árdiszkrimináció a helyzettől függően hasznos és káros is lehet. Hasznos lehet, amikor lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a különböző vásárlók számára különböző árakat számítsanak fel a fizetési képességük alapján, ami segíthet abban, hogy a termékek megfizethetőbbé váljanak a gazdaságilag hátrányos helyzetűek számára. Másrészt az árdiszkrimináció káros lehet, amikor magasabb árakat eredményez a vásárlók bizonyos csoportjai, például az alacsonyabb jövedelműek számára, vagy amikor egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a versenytársak számára.