Az Egyesült Államokban a múltban már több vállalkozás feldarabolását is elrendelték versenyjogi jogsértések miatt, azonban több sikertelen próbálkozás is történt e tekintetben. A két legnagyobb port kavaró és sikeres feldarabolás a Standard Oil-t és az AT&T-t érintette.

1911-ben a Standard Oil-t 34 kisebb vállalkozásra osztották fel, mivel a vállalat olajfinomító ipar területén folytatott horizontális és az üzemanyag szivattyúzás és üzemanyag állomások tekintetében folytatott vertikális terjeszkedésével kiszorította versenytársait az olajpiacról. A 34 kisebb vállalkozás később részben újra egyesült, ezek lettek a mai ExxonMobil, Chevron, Amoco és BP. A Standard Oil feldarabolásával egy időben (konkrétan ugyanazon a napon) az American Tobacco is áldozatául esett egy strukturális jogorvoslatnak, melynek eredményeként az American. Tobacco felszámolását és több, kisebb vállalat létrehozását rendelték el. A felosztás eredményeként jöttek létre az R. J. Reynolds, a Liggett & Myers és a Lorillard.

AZ AT&T 1899-ben vásárolta fel az American Bell Telephone Company-t, amely a helyi és regionális telefonkapcsolásokat végezte az egész Egyesült Államok területén. Az AT&T-t 1984-ben 8 részre osztották fel, ezt megelőzően azonban az amerikai kormányzat már több próbálkozást is tett erre, először 1913-ban majd 1949-ben. Az AT&T-t mindkét, feldarabolást megelőző esetben különböző magatartási kötelezettségek teljesítésére kötelezték, melyek azonban nem tudták kezelni az AT&T monopol szerepéből fakadó versenyproblémákat.

A több sikertelen feldarabolási kísérlet közül a legismertebb a Microsoft 2001-es ügye, melyben a kerületi bíróság elrendelte a Microsoft két külön vállalatra bontását. Az ügy azonban végül a várakozások ellenére megegyezéssel és magatartási jogorvoslatokkal zárult. A Microsoft sértetlenül maradásához hozzájárult, hogy az ügy lezárása előtt a Clinton adminisztrációt leváltotta a Bush adminisztráció, melynek valószínűleg már nem volt politikai érdeke a Microsoft feldarabolása.

1984 óta tehát nem volt sikeres feldarabolás az Egyesült Államokban. Felkészül a Google?

Az elmúlt másfél hétben feltűnően csendben voltunk, melynek oka az volt, hogy a perben alapvetően hosszadalmas jogi csatározás ment a per iratainak és a meghallgatások titkosításáról. A végén az ügyben eljáró bíró alapvetően megunta és úgy tűnik a nyilvánosság is kap némi információt a per folyásáról. Alábbiakban pár érdekesség a tanúvallomásokból:

• Joshua Lowcock egy nem kis média ügynökség vezető munkatársa hangsúlyozta, hogy a digitális reklámok kötelező elemek bármilyen reklám kampány esetén és még egy 5%-os áremelés esetén sem javasolja kivenni a portfólióból. (Az áremelésnek a hipotetikus monopolista teszt, vagy ahogy Európában szeretjük a SSNIP teszt vonatkozásában van jelentősége.)
• Nagy jelentősége van Satya Nadella tanúvallomásának. (Ha valaki nem ismerné, ő az a CEO, aki újrateremtette az innovációt a Microsoftnál.) A megfogalmazásában a Google azért létezik, mert a Microsoft elkötelezett amellett, hogy a Windows nyílt platform legyen. Teljesen más lenne a helyzet, ha ugyanúgy zárttá tennék azt, mint amilyen zárt az iOS. Szerinte a felhasználók könnyen váltanak, az "kamu" és inkább csak a Google narratívájába illeszkedik, miszerint "minden csak egy kattintásra van". Annak kapcsán, hogy a Microsoft milyen jelentőséget tulajdonít az alapértelmezett kereső beállításának, elmondta, hogy az iOS fontos, de pl. az Android esetén ez eleve ki van zárva. Ahogy továbbá az Apple Térképek mutatja, az "alapértelmezés az egyetlen ami számít a fogyasztói magatartások megváltoztatása során", eleinte senki nem használta az Apple Térképet, az Apple alapértelmezetté tette, most pedig már szinte mindenki azt használja az Apple készülékein. A Google általi fenyegetést pedig, ha nem működik valaki együtt velük, akkor lényegében "hatalmas furkósbotnak" lehet tekinteni, hiszen ha ő felmondja a MADA megállapodásodat, akkor a telefonod "legfeljebb téglának jó". A versenyzés során kiemelt szerepe van az adatoknak. A kapacitásokat azt oda lehet tenni, de ha az adathoz nem jutnak hozzá a Google kizárólagossági megállapodásai miatt, akkor az már "problémás" helyzethez vezet. A bíró kérdésére, hogy tudnak-e váltani a fogyasztók, úgy válaszolt, hogy "nem vitás, tudnak váltani. De ahogy láthatjuk, nem váltanak." A verseny során itt nem csak a minőség számít, hanem az alkalmazott korlátozások is. Szintén kiemelte, hogy "a domináns kifejezést használom, mert egy domináns szereplő ellen versenyzek".
• Szintén érdekes tanú volt Sridhar Ramaswamy, aki majdnem két évtizedig dolgozott ezen a területen vezetőként a Googlenél, majd megalapította a Neeva-t azzal a céllel, hogy ne egy reklámozáson alapó keresőt építsen fel. Kiemelte a tanúvallomásában, hogy a Google a keresés minőségtől függetlenül jelentős mennyiségű keresési interakcióhoz jut. Elég csak arra gondolni, hogy ha rossz találatokat kap valaki a Googleön, akkor újrafogalmazza a keresését, míg ha ugyanez történik a Bingen, akkor az illető inkább átmegy a Google keresőre. Arra a kérdésre, hogy miért nem sikerült neki egy sikeres keresőt építenie, azt válaszolta, hogy azért, mert a felhasználók megszerzésének vagy az alapértelmezett pozíció megszerzésének költsége túl magas volt. A Google keresztkérdéseire egyébként ő is kiemelte, hogy semmiképpen sem javallott kivonulni a keresési marketingből (még akkor sem, ha a ROI jobb egy terméknél a közösségi médiákon), mivel akkor teret engedünk a versenytársaknak.

(Folytatjuk.)

Ebben a folyamatosan frissülő bejegyzésben általunk olvasott, érdekes publicisztikákat osztunk meg.

The Google Antitrust Trial Is Really About the Future of A.I. (New York Times)

13 under-discussed topics in advertising (X.com)

Ebben a folyamatosan frissülő bejegyzésünkben a perhez kapcsolódó érdekes tényeket közlünk.

2022-ben a Google kb. 20 milliárd dollárt fizetett csak az Applenek azért, hogy alapértelmezett beállítás legyen. (Forrás.)

A harmadik nap eleje zárt tárgyalás volt, így lényegében nem juthattunk érdemi információhoz, a zárt ülést követően azonban nagyon feszült tárgyalásnak lehettünk tanúi. Az egyik kulcskérdés az volt - és emiatt komoly szankció is fenyegeti a Google-t - hogy a per megindulását követően lényegében bizonyítékokat semmisítettek meg, illetve úgy állították be a csevegéseket például, hogy ne maradjon nyoma az ott leírtaknak.

A tanú meghallgatások során kiderültek érdekességek is, mint pl. amikor egy Google vezető azt a kifejezést használta, hogy a mobil appok "csomagok" (bundle). (Ez versenyjogban nem jelent jót :D)

Egyebekben sok érdekesség a per harmadik napján nem történt.

Update #1: Mégis történt egy kis érdekesség. A Google sikeresen meggyőzte a bíróságot, hogy legyen titkos a piaci részesedése egyes felületek vonatkozásában és arról is, hogy harmadik fél által készített piaci részesedési adatok, amelyeknek titkosságát a harmadik fél nem kérte is legyenek titkosak. (forrás)

A per során számos szakkifejezés merül fel. Alábbi folyamatosan frissülő bejegyzésünkben gyűjtjük a kifejezéseket.

MADA (Mobile App Distribution Agreements): mobilalkalmazás-terjesztési megállapodás.

Egy mobilalkalmazás-terjesztési megállapodás egy jogi szerződés egy mobilalkalmazás-fejlesztő és egy terjesztő között. A terjesztő lehet egy alkalmazásbolt, például az Apple App Store vagy a Google Play Áruház, vagy egyéb harmadik fél, amelynek platformja van a mobilalkalmazások végfelhasználók számára történő terjesztésére. Ez a megállapodás határozza meg azokat a feltételeket és körülményeket, amelyek mellett az alkalmazást a felhasználók számára elérhetővé teszik, valamint a részt vevő felek jogait és kötelezettségeit.

Tényleg piacvezető a Google keresőmotorja?

A Google 1998-as alapítása és a PageRank nevű algoritmus csatasorba állítása óta sok víz lefolyt a Dunán. A PageRank abban tudott más (és jobb?) megoldást kínálni a keresőmotor használóknak, hogy a találatokat azok relevanciája szerint rangsorolta (pl. hányszor hivatkozta más oldal korábban a találati oldalt).

A Google keresőmotorjának világszintű piaci részesedése az elmúlt 8 évben azt mondhatjuk, hogy szinte egy – a végtelenbe tartó – egyenes vonalat mutat.

Az elmúlt két napban tovább folyt az "évszázad pere" (USA v. Google)

Nem kevés érdekesség volt. Az első tanú Chris Barton volt, aki a keresési szolgáltatás terjesztéséért felelős személy a Googlenál. A meghallgatása során szembesítették őt korábbi e-mail levelezésével (közvetlen hozzáférése volt Sergey és Larryhez a Googlenál), ahol kifejtette, hogy milyen fontosak a kizárólagossági kikötések az Android kapcsán, mert így a Microsoft és a Yahoo nem tudja ellopni a piacukat. Ahogy kifejtette korhű e-mailekben, ez nem csak a kereső motorok, hanem a hirdetési piac kapcsán is kiemelt jelentőségű. 

A következő tanú ismét Hal R. Varian volt (lásd tegnapi bejegyzésünk). Az ő esetében is elővették régi levelezését és abból idézve emlegették fel az álláspontját, miszerint magas minőségű keresés több felhasználót jelent, ami több adatot, ami több elemzést, ami magasabb minőséget és így folytonosan erősödik a Google pozíciója. Itt idéztek többek között a Google fő tudományos vezetőjétől (Chief Scientist), aki leírta, hogy "nem jobb az algoritmusunk, csak több adatunk van". Az alapértelmezett kereső beállításra mint "fegyverre" tekintettek gyakran, ami a Bing és a Yahoo "Achilles sarka". A felhozott példákon látható volt, hogy "egy ilyen akár 15%-kal tudja növelni a piaci részesedést, miközben a termékek fejlesztése legfeljebb 2%-kal". Szintén előkerült, hogy a Google a felhasználók teljes webes életét használja, ahogy ők fogalmaztak "amikor a Facebook növekszik a Google is növekszik". Szintén érdekesség volt az a tény, hogy a Google és Apple megállapodása tartalmazta, hogy az Apple nem kapcsolhatja alapértelmezettre a "privát böngészést". A Google és Apple közötti levelezésből idézve, ha Apple lehetőséget adna a felhasználóknak a választásra, akkor a "Google nem tudna nőni". 

Varian esetén ugyanakkor az is előkerült, hogy létezik ugyanakkor a méretből fakadó haszon csökkenése (diminishing return to scale). A tanúvallomások alapján úgy tűnik az Egyesült Államoknak sikerült azt is a sikeresen elültetnie, hogy a Google mind az "általános keresések", mint a "reklámok" piacán monopolista. 

Szintén tanúskodott Antonio Rangel, a viselkedéstudományok professzora. Kifejtette, hogy a webböngészőben vagy mobiltelefonon kiemelkedő helyet kapó oldalak visszatartják az embereket attól, hogy átálljanak a rivális keresőmotorokra. A fogyasztók nem szívesen változtatnak a megszokottá vált viselkedésmódokon. A keresőmotorok alapértelmezései jelentős és erőteljes torzítást generálnak az alapértelmezés felé. Az alapértelmezések erőteljes hatással vannak a fogyasztói döntésekre. Gyakran a fogyasztók észre sem veszik, hogy alapértelmezett választást hoznak, és nem tudják, hogyan változtassanak rajta. Idézett Google munkatársak levelezéséből is, miszerint: "A márkánk jó helyzetben van az iPhone-felhasználók körében... de a pozíciónk még mindig nagyon sebezhető, ha az alapértelmezések megváltoznának." Amikor a Google ügyvédje, John Schmidtlein megkérdezte Angel-t, hogy az alapértelmezett termékkel szembeni elfogultság nagyobb-e, mint a jobb termékkel szembeni elfogultság, Rangel árnyalt választ adott. "Ez a fogyasztó tájékozottságától és egyéb tapasztalatoktól függ" - mondta. "Ha minden más dolog egyenlő, ha nem elégedettek a keresésekkel, akkor nagyobb valószínűséggel lépnek explicit módba", hogy a későbbiekben más termékre vagy böngészőre váltsanak.

Google ellenérve lényegében az volt, hogy amikor nem a Google az alapbeállítás nagy mennyiségben váltanak (Yahooról 72%, Bingről 71%) Googlra a fogyasztók, így a másik irányba történő váltás nem a nehézségek vagy a tudatlanság miatt van, hanem mert jobb a termékük.

Frissítve: 2023.09.15.

A mai nap kezdődött Google ügyben, az amerikai Igazságügyminisztérium (DOJ) első tanúja Hal R. Varian volt. Varian 2002 óta a Google vezető közgazdásza. A közgazdász nem idegen a versenyjogi tudományos világban sem, számos tanulmányt írt, amely jelentős hozzájárulásnak tekinthető. (SSRN szerzői oldala pl. itt található.) Magyarországon is például rengetegen tanultak könyveiből, pl. a Mikroökonómia középfokon könyvbőla Mikroökonómia középfokon könyvből.

Tekintettel arra, hogy az ügy egyik fő kérdése az alapértelmezett keresőmotor beállítás, így a DOJ is eleinte elsősorban erről kérdezgette, így pl. felidézte 2003-tól kezdődően, hogy Varian fontosnak tartotta a versenytársak háttérbe szorítását, többek között azáltal, hogy a Google kereső az alapértelmezett kereső (itt írtunk korábban a Google piaci részesedéseiről). Az e-mailekből az is kiderült, hogy már ekkor felhívta a figyelmet arra, hogy

Ma kezdődik - mondjuk túlzással, de némi valóságtartalommal - az évszázad pere. Az Egyesült Államokban nem sokkal a Google 25. születésnapját követően várhatóan 10 napon át folyik az a per a Google/Alphabet ellen, amelyhez hasonlatos utoljára talán a Microsoft ügy volt. 

Mai nap a Big Tech napja: a Google elleni per mellett, ma van az Apple szokásos éves termékbemutatója és jelenik meg Walter Isaacson (zseniális életrajzi író) tollából az Elon Musk könyv (ha ezen a linken megrendeled, akkor jutalékot kap jelen bejegyzés szerzője belőle).

A Google elleni ügyről a Kutatóközpont két kutatója folyamatosan be fog számolni ezen a blogunkon.