Skip to main content

Az érintett piacon kívül realizált hatékonyságjavulás

Az OECD a napokban jelentetett meg egy háttértanulmányt az érintett piacokon kívül realizált hatékonyságjavulásokról. 

Az érintett piacon kívüli hatékonyságjavulás (OOM) egy piaci magatartás (például egy összefonódás vagy megállapodás) olyan előnyös hatásaira utal, amelyek az érintett piacon kívül jelentkeznek, tehát máshol, mint ahol a versenykorlátozás miatti kár megfigyelhető vagy várható. Ezek a hatékonyságjavulások különböző formában jelentkezhetnek, például költségmegtakarítás, innováció vagy a termelési képességek javítása formájában, de nem kapcsolódnak közvetlenül ahhoz a piachoz, ahol a versenyellenes kérdéseket értékelik.

A versenyjoggal összefüggésben a versenyhatóságok egy vállalati fúzió vagy üzleti megállapodás hatásának értékelésekor általában arra összpontosítanak, hogy az ügylet csökkenti-e a hatásos versenyt az adott piacon.

A Google-ügy háttéranyagok #5: Feldarabolások az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban a múltban már több vállalkozás feldarabolását is elrendelték versenyjogi jogsértések miatt, azonban több sikertelen próbálkozás is történt e tekintetben. A két legnagyobb port kavaró és sikeres feldarabolás a Standard Oil-t és az AT&T-t érintette.

1911-ben a Standard Oil-t 34 kisebb vállalkozásra osztották fel, mivel a vállalat olajfinomító ipar területén folytatott horizontális és az üzemanyag szivattyúzás és üzemanyag állomások tekintetében folytatott vertikális terjeszkedésével kiszorította versenytársait az olajpiacról. A 34 kisebb vállalkozás később részben újra egyesült, ezek lettek a mai ExxonMobil, Chevron, Amoco és BP. A Standard Oil feldarabolásával egy időben (konkrétan ugyanazon a napon) az American Tobacco is áldozatául esett egy strukturális jogorvoslatnak, melynek eredményeként az American. Tobacco felszámolását és több, kisebb vállalat létrehozását rendelték el. A felosztás eredményeként jöttek létre az R. J. Reynolds, a Liggett & Myers és a Lorillard.

AZ AT&T 1899-ben vásárolta fel az American Bell Telephone Company-t, amely a helyi és regionális telefonkapcsolásokat végezte az egész Egyesült Államok területén. Az AT&T-t 1984-ben 8 részre osztották fel, ezt megelőzően azonban az amerikai kormányzat már több próbálkozást is tett erre, először 1913-ban majd 1949-ben. Az AT&T-t mindkét, feldarabolást megelőző esetben különböző magatartási kötelezettségek teljesítésére kötelezték, melyek azonban nem tudták kezelni az AT&T monopol szerepéből fakadó versenyproblémákat.

A több sikertelen feldarabolási kísérlet közül a legismertebb a Microsoft 2001-es ügye, melyben a kerületi bíróság elrendelte a Microsoft két külön vállalatra bontását. Az ügy azonban végül a várakozások ellenére megegyezéssel és magatartási jogorvoslatokkal zárult. A Microsoft sértetlenül maradásához hozzájárult, hogy az ügy lezárása előtt a Clinton adminisztrációt leváltotta a Bush adminisztráció, melynek valószínűleg már nem volt politikai érdeke a Microsoft feldarabolása.

1984 óta tehát nem volt sikeres feldarabolás az Egyesült Államokban. Felkészül a Google?

Google per

Végre egy kartell ügy

Két évtizedig a kartellek voltak a sláger témák, aztán eltűntek, mint szürke szamár a ködben. Mind az Európai Bizottság statisztikái csak árnyékuk maguknak, de itthon is alig-alig találni GVH döntést. Ebbe a szürke hétköznapokba robban be a hír, hogy a GVH kartellezésért büntetett és végre büntetőjogi irány és van benne. 328 oldalas a GVH döntése (lásd itt), szemezgetünk belőle majd a következő hetekben.

A Google-ügy #4

Az elmúlt másfél hétben feltűnően csendben voltunk, melynek oka az volt, hogy a perben alapvetően hosszadalmas jogi csatározás ment a per iratainak és a meghallgatások titkosításáról. A végén az ügyben eljáró bíró alapvetően megunta és úgy tűnik a nyilvánosság is kap némi információt a per folyásáról. Alábbiakban pár érdekesség a tanúvallomásokból:

  • Joshua Lowcock egy nem kis média ügynökség vezető munkatársa hangsúlyozta, hogy a digitális reklámok kötelező elemek bármilyen reklám kampány esetén és még egy 5%-os áremelés esetén sem javasolja kivenni a portfólióból. (Az áremelésnek a hipotetikus monopolista teszt, vagy ahogy Európában szeretjük a SSNIP teszt vonatkozásában van jelentősége.)
  • Nagy jelentősége van Satya Nadella tanúvallomásának. (Ha valaki nem ismerné, ő az a CEO, aki újrateremtette az innovációt a Microsoftnál.) A megfogalmazásában a Google azért létezik, mert a Microsoft elkötelezett amellett, hogy a Windows nyílt platform legyen. Teljesen más lenne a helyzet, ha ugyanúgy zárttá tennék azt, mint amilyen zárt az iOS. Szerinte a felhasználók könnyen váltanak, az "kamu" és inkább csak a Google narratívájába illeszkedik, miszerint "minden csak egy kattintásra van". Annak kapcsán, hogy a Microsoft milyen jelentőséget tulajdonít az alapértelmezett kereső beállításának, elmondta, hogy az iOS fontos, de pl. az Android esetén ez eleve ki van zárva. Ahogy továbbá az Apple Térképek mutatja, az "alapértelmezés az egyetlen ami számít a fogyasztói magatartások megváltoztatása során", eleinte senki nem használta az Apple Térképet, az Apple alapértelmezetté tette, most pedig már szinte mindenki azt használja az Apple készülékein. A Google általi fenyegetést pedig, ha nem működik valaki együtt velük, akkor lényegében "hatalmas furkósbotnak" lehet tekinteni, hiszen ha ő felmondja a MADA megállapodásodat, akkor a telefonod "legfeljebb téglának jó". A versenyzés során kiemelt szerepe van az adatoknak. A kapacitásokat azt oda lehet tenni, de ha az adathoz nem jutnak hozzá a Google kizárólagossági megállapodásai miatt, akkor az már "problémás" helyzethez vezet. A bíró kérdésére, hogy tudnak-e váltani a fogyasztók, úgy válaszolt, hogy "nem vitás, tudnak váltani. De ahogy láthatjuk, nem váltanak." A verseny során itt nem csak a minőség számít, hanem az alkalmazott korlátozások is. Szintén kiemelte, hogy "a domináns kifejezést használom, mert egy domináns szereplő ellen versenyzek".
  • Szintén érdekes tanú volt Sridhar Ramaswamy, aki majdnem két évtizedig dolgozott ezen a területen vezetőként a Googlenél, majd megalapította a Neeva-t azzal a céllel, hogy ne egy reklámozáson alapó keresőt építsen fel. Kiemelte a tanúvallomásában, hogy a Google a keresés minőségtől függetlenül jelentős mennyiségű keresési interakcióhoz jut. Elég csak arra gondolni, hogy ha rossz találatokat kap valaki a Googleön, akkor újrafogalmazza a keresését, míg ha ugyanez történik a Bingen, akkor az illető inkább átmegy a Google keresőre. Arra a kérdésre, hogy miért nem sikerült neki egy sikeres keresőt építenie, azt válaszolta, hogy azért, mert a felhasználók megszerzésének vagy az alapértelmezett pozíció megszerzésének költsége túl magas volt. A Google keresztkérdéseire egyébként ő is kiemelte, hogy semmiképpen sem javallott kivonulni a keresési marketingből (még akkor sem, ha a ROI jobb egy terméknél a közösségi médiákon), mivel akkor teret engedünk a versenytársaknak.

(Folytatjuk.)

Google per


© Summit. All rights reserved.
Powered by YOOtheme.