A too big to fail^[2] kifejezést, olyan piaci szereplők esetében használják, amelyek fizetésképtelensége esetén az államok nem engedhetik meg, hogy felhagyjanak tevékenységükkel, és így elhagyják a piacot, mivel annak hatása rendkívül súlyos következményekkel járna a gazdaságra. Ennek érdekében elsősorban állami támogatás útján, mint pl. felvásárlás, többségi tulajdon szerzése, vagy egyéb módon történő tőkeinjekciók révén fenntartják őket. Az osztrák Sberbank Europe AG vállalat is ’jelentős’ banknak volt tekinthető a nagymértékű határon átnyúló tevékenysége miatt.^[3] (Ezen ’jelentős’ státusz függ pl. a mérettől, a gazdasági fontosságtól, a határon átnyúló tevékenység nagyságától, és a közforrásból származó közvetlen pénzügyi segítségtől.^[4]) Azonban úgy tűnik, hogy ezen minősítése ellenére elbukhatott.

Az Oroszország többségi tulajdonában lévő orosz Sberbank pénzintézet osztrák leányvállalatának, a Sberbank Europe AG-nak^[5] több további leányvállalata is volt a Közép-Európai Régióban, mint Németországban, Horvátországban, Szlovéniában, Csehországban, Magyarországon, Bosznia-Hercegovinában, és Szerbiában.^[6] Ennek az osztrák vállalkozásnak az esetében mondta ki 2022. március 01. napján az EU szanálási szervezete, az Egységes Szanálási Testület (továbbiakban: SRB), hogy nem hagyja jóvá a szanálásra vonatkozó tervét.^[7]

Az egységes szanálási mechanizmusról szóló 806/2014/EU rendelet (továbbiakban: SRMR)^[8] alapján a szlovén és a horvát leányvállalat szanálási programját elfogadták, aminek következtében a horvát Sberbank d.d részényeit átruházták egy másik horvát pénzintézetre, a Hrvatska Poštanska Banka-ra,^[9] míg a szlovén Sberbank banka d.d a Nova Ljubljanska Banka d.d-re.^[10]

A szanálási program elfogadására az SRMR feltételei alapján, akkor kerül sor, amennyiben

a) a szervezet fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik;
b) az időzítést és más releváns körülményeket is figyelembe véve ésszerűen nem várható el, hogy a szervezet vonatkozá­sában hozott bármilyen alternatív magánszektorbeli intézkedéssel – ideértve az intézményvédelmi rendszerben hozott intézkedéseket – vagy felügyeleti intézkedéssel – ésszerű időn belül megelőzhető lenne a szervezet csődje;
c) a szanálási intézkedés közérdekből szükséges.^[11]

A horvát bank esetében úgy ítélték meg, hogy szükséges a beavatkozás, annak érdekében, hogy a pénzügyi stabilitás jelentős károsodását elkerüljék,^[12] míg a szlovén esetben ezen kívül megállapították, hogy a kis-és középvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök tekintetében is szükség van a programra.^[13]

Az ügy azért érdekes, mert egy olyan elbukó vállalkozásról van szó, amely esetében az osztrák anyacég bedőlése esetében nem állapították meg, hogy zavart okozna a piacon, ellentétben a horvát és szlovén leányvállalatnál. Az SRB úgy döntött, hogy nincs szükség hasonló programra, így a nemzeti jogszabályok szerint megszüntethető a cég, és elégséges a helyi garancia rendszer szerint kártalanítani a betéteseket.^[14] (A Magyar Nemzeti Bank ennek alapján szintén úgy döntött, hogy a Sberbank Magyaország Zrt. engedélyét visszavonja, és elrendelte a megszüntetését.^[15]) Továbbá ezen ausztriai piaci szereplő esetében azt is kimondta, hogy a megszűnése sem a fizetési szolgáltatást, sem a kölcsönzési tevékenységet nem veszélyeztetné kritikus mértékben, ezen kívül valószínűleg a szolgáltatások terén sem történne jelentős megszakítás, így a reálgazdaságra, és a pénzügyi stabilitásra nézve sem fejtene ki túlzott hatást.^[16]

Mindez azért is figyelemre méltó, mivel az osztrák vállalatot alapvetően ’jelentősként’ tartották nyilván, és a leányvállalatok is azért kerültek nehéz helyzetbe, mert az anyavállalatuk bebukott. Emellett úgy tűnik, hogy senki sem kívánta felvásárolni az osztrák bankot, így az eszközei minden bizonnyal elhagyják a piacot. Az így keletkező piaci rést pedig a többi versenytárs fogja betölteni. Ennek alapján minden tényező adott lett volna arra, hogy egy potenciális felvásárló esetén a failing firm doktrína^[17] érvényesüljön, és az alapvetően nagyobb piaci erővel rendelkező valamely versenytárs is minden további, vagy legalábbis jelentősebb akadály nélkül fúziót valósítson meg a bajba jutott vállalkozással.

Ennek elmaradására többek között az orosz-ukrán háborús helyzet, valamint az egyéb hatályba léptetett szankciók következtében Oroszországgal szemben kialakult negatív, elsősorban nyugat-európai közhangulat lehet a magyarázat, mivel mindez magában hordozza annak a lehetőségét is, hogy a felvásárló nagyobb veszteségeket szenvedne el, mintsem amennyi nyereségre szert tenne, figyelemmel arra, hogy az ügyfelek, vagy egyéb üzleti partnerei nem néznék jó szemmel azt, hogy egy (korábbi) orosz kötődésű bank kerülne az irányítása alá.

Valószínűleg ezen okok miatt sem akarták megmenteni az osztrák vállalatot, mert szintén rossz fényt vethetne a kormányra az, ha egy orosz hátterű céget kívánnának közpénzekkel megsegíteni, amivel a választásokon való esélyeit csökkentené.

A fentiekre tekintettel elmondható, hogy a Sberbank Europe AG vállalatot jelentős pénzügyi intézmény ellenére elbukhatott, így megérdemli azon jelzőt, hogy enough big to fail.

Felhasznált irodalom

Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17), HL L 141/1, 2014.05.14.

Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.)
a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 225/1, 2014.07.30.

European Central Bank: ECB assesses that Sberbank Europe AG and its subsidiaries in Croatia and Slovenia are failing or likely to fail, Press Release, 28.02.2022.

https://www.bankingsupervision.europa.eu/press/pr/date/2022/html/ssm.pr220228~3121b6aec1.en.html

European Commission: Bank recovery and resolution: European Commission approves resolution schemes for the Croatian and the Slovenian subsidiaries of Sberbank Europe AG, Press Release, 01.03.2022.

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_22_1492

Single Resolution Board: Notice summarising the decision taken in respect of Sberbank banka d.d., 01.03.2022.

https://www.srb.europa.eu/system/files/media/document/20220103%20SRB%20Notice%20summarising%20the%20decision%20taken%20in%20respect%20of%20Sberbank%20banka%20d.d..pdf

Single Resolution Board: Notice summarising the decision taken in respect of Sberbank d.d., 01.03.2022.

https://www.srb.europa.eu/system/files/media/document/20220103%20SRB%20Notice%20summarising%20the%20decision%20taken%20in%20respect%20of%20Sberbank%20d.d..pdf

Single Resolution Board: Notice summarising the decision taken in respect of Sberbank Europe AG, 01.03.2022.

https://www.srb.europa.eu/system/files/media/document/20220103%20SRB%20Notice%20summarising%20the%20decision%20taken%20in%20respect%20of%20Sberbank%20Europe%20AG%20parent%20company.pdf

Single Resolution Board: SRB determines Sberbank Europe AG in Austria, and its subsidiaries in Croatia and Slovenia as failing or likely to fail, Press Releases, 28 February 2022.

https://www.srb.europa.eu/en/content/srb-determines-sberbank-europe-ag-austria-and-its-subsidiaries-croatia-and-slovenia-failing

Iránymutatás a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről (2004/C 31/03) HL C 31/5, 2004.02.05.

Magyar Nemzeti Bank: Kérdések és válaszok – Sberbank Magyarország Zrt., 2022.03.03.

https://www.mnb.hu/letoltes/22-03-03-sberbank-qa-vegelszamolas.pdf

^[1] Jelentése: elég nagy, hogy elbukjon.

^[2] Jelentése: túl nagy, hogy elbukjon.

^[3] European Central Bank: ECB assesses that Sberbank Europe AG and its subsidiaries in Croatia and Slovenia are failing or likely to fail, Press Release, 28.02.2022.

https://www.bankingsupervision.europa.eu/press/pr/date/2022/html/ssm.pr220228~3121b6aec1.en.html

^[4] Lásd: Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti

hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17), HL L 141/1, 2014.05.14., 39. cikk (3) bek.

^[5] European Central Bank: ECB assesses that Sberbank Europe AG and its subsidiaries in Croatia and Slovenia are failing or likely to fail, Press Release, 28.02.2022.

https://www.bankingsupervision.europa.eu/press/pr/date/2022/html/ssm.pr220228~3121b6aec1.en.html

^[6] Single Resolution Board: SRB determines Sberbank Europe AG in Austria, and its subsidiaries in Croatia and Slovenia as failing or likely to fail, Press Releases, 28 February 2022.

https://www.srb.europa.eu/en/content/srb-determines-sberbank-europe-ag-austria-and-its-subsidiaries-croatia-and-slovenia-failing

^[7] Single Resolution Board: Notice summarising the decision taken in respect of Sberbank Europe AG, 01.03.2022.

https://www.srb.europa.eu/system/files/media/document/20220103%20SRB%20Notice%20summarising%20the%20decision%20taken%20in%20respect%20of%20Sberbank%20Europe%20AG%20parent%20company.pdf

^[8] Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.)
a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus
keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról,
valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, HL L 225/1, 2014.07.30.

^[9] Single Resolution Board: Notice summarising the decision taken in respect of Sberbank d.d., 01.03.2022.

https://www.srb.europa.eu/system/files/media/document/20220103%20SRB%20Notice%20summarising%20the%20decision%20taken%20in%20respect%20of%20Sberbank%20d.d..pdf

^[10] Single Resolution Board: Notice summarising the decision taken in respect of Sberbank banka d.d., 01.03.2022.

https://www.srb.europa.eu/system/files/media/document/20220103%20SRB%20Notice%20summarising%20the%20decision%20taken%20in%20respect%20of%20Sberbank%20banka%20d.d..pdf

^[11] SRMR 18. cikk (1) bek.

^[12] Single Resolution Board: Notice summarising the decision taken in respect of Sberbank d.d., 01.03.2022.

https://www.srb.europa.eu/system/files/media/document/20220103%20SRB%20Notice%20summarising%20the%20decision%20taken%20in%20respect%20of%20Sberbank%20d.d..pdf

^[13] Single Resolution Board: Notice summarising the decision taken in respect of Sberbank banka d.d., 01.03.2022.

https://www.srb.europa.eu/system/files/media/document/20220103%20SRB%20Notice%20summarising%20the%20decision%20taken%20in%20respect%20of%20Sberbank%20banka%20d.d..pdf

^[14] European Commission: Bank recovery and resolution: European Commission approves resolution schemes for the Croatian and the Slovenian subsidiaries of Sberbank Europe AG, Press Release, 01.03.2022.

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_22_1492

^[15] Magyar Nemzeti Bank: Kérdések és válaszok – Sberbank Magyarország Zrt., 2022.03.03., 1.o.

https://www.mnb.hu/letoltes/22-03-03-sberbank-qa-vegelszamolas.pdf

^[16] Single Resolution Board: Notice summarising the decision taken in respect of Sberbank Europe AG, 01.03.2022.

https://www.srb.europa.eu/system/files/media/document/20220103%20SRB%20Notice%20summarising%20the%20decision%20taken%20in%20respect%20of%20Sberbank%20Europe%20AG%20parent%20company.pdf

^[17] Lásd: Iránymutatás a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről (2004/C 31/03), HL C 31/5, 2004.02.05., 89-90. pont.

Az utóbbi időben - elsősorban az amerikai szövetségi versenyhatóságok, azon belül is különösen a Federal Trade Commission - számos, korábban meg nem támadott összefonódást kezdtek el vizsgálni, egészen felvetve, sőt bíróságok előtt peresítve, hogy válasszák szét a korábban megvásárolt üzletágakat. (Ezekről korábban volt bejegyzésünk.)

Európában egyre inkább teret nyer az a nézet, hogy kisebb összefonódások, tehát a bejelentési küszöbértéket el nem érő összefonódások is komolyan felvetnek versenyaggályokat. Az elmúlt időben pl. az az egyik jelentős fejlemény, hogy a nemzeti bejelentési küszöbérték kapcsán egy versenyhatóság kérheti-e, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg az összefonódást. (Bár jelentős hatásköri kérdések azért itt felmerülnek, de alapvetően eddig úgy tűnik az igen válasz a nyerő.)

A legutóbbi Európai Bírósági ügyben azonban az volt a kérdés, hogy az EUMSZ 102. cikke alapján a nemezti bejelentési küszöböket el nem érő összefonódások a nemzeti versenyhatóságok (bíróságok) által megvizsgálhatóak egy? Az Európai Bíróság ezt igenlően válaszolta meg. (C-449/21. sz. ügy. Towercast kontra Autorité de la concurrence és Ministère de l’Économie. ECLI:EU:C:2023:207.)

A fúziókontroll történetét, ha valaki ismeri, akkor ez nem meglepő. A fúziós szabályok szükségszerűen jogpolitikai vélelmeken alapulnak, beleértve a hatásköri szabályokat is. Azért, mert nem bejelentésköteles egy összefonódás még lehet versenykorlátozó (esélye persze alacsony ennek). 

A technológiai vállalatok radar alatti felvásárlásai kapcsán az elmúlt 2-3 évben gyakran került elő az a kérdés, hogy hogyan lehetne kezelni az ún. radar alatti felvásárlásokat. Az Európai Bizottság e tekintetben egy sok kérdést felvető javaslattal élt nemrégiben a Fúziós Rendelet ún. holland klauzulájának vonatkozásában. 

Mai hír, nem annyira radikális , mint a Bizottság javaslata (nevezetesen, hogy akkor is utaljanak a tagállamok egy-egy ügyet a Bizottság elé, ha a saját tagállami jog szerint nem bejelentésköteles egy összefonódás), ugyanakkor ritkán látunk ilyen összhangot ebben a kérdésben a tagállamok között.

"Az Európai Bizottság elfogadta Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Izland, Írország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Finnország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Norvégia és Svédország kérelmét, hogy az EU összefonódás-ellenőrzési rendelete alapján értékelje a Figma tervezett felvásárlását az amerikai Adobe által.

A Figma a Figma Design nevű, webalapú, terméktervezésre szolgáló együttműködési eszközt, valamint a FigJam nevű whiteboarding eszközt kínál. Az Adobe egy globális szoftvercég, amely többek között interaktív terméktervezési eszközt, az Adobe XD-t kínálja.

A tervezett ügylet nem éri el az uniós összefonódás-ellenőrzési rendeletben (EUMR) meghatározott forgalmi küszöbértéket, ezért nem jelentették be a Bizottságnak. Az ügyletet Ausztriában és Németországban bejelentették hatósági engedélyezés céljából, ahol a nemzeti bejelentési küszöbértékeknek megfelelt. Ausztria az EUMR 22. cikkének (1) bekezdése alapján felterjesztési kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz. Ez a rendelkezés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kérjék a Bizottságtól egy olyan összefonódás vizsgálatát, amely nem rendelkezik uniós léptékkel, de érinti az egységes piacon belüli kereskedelmet, és a kérelmet benyújtó tagállam területén belül jelentős hatással fenyegeti a versenyt. Az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) más országainak is lehetőségük volt csatlakozni az eredeti áttétel iránti kérelemhez. Ezt követően Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Izland, Írország, Luxemburg, Hollandia, Franciaország, Németország, Norvégia, Olaszország, Luxemburg, Svédország és Finnország csatlakozott Ausztria áttételi kérelméhez.

Az előterjesztő országok által szolgáltatott információk alapján és a teljes vizsgálat eredményének sérelme nélkül a Bizottság úgy véli, hogy az ügylet megfelel az EUMR 22. cikke szerinti áttétel feltételeinek. Az ügylet különösen azzal fenyeget, hogy jelentősen befolyásolja a versenyt az interaktív terméktervezési és táblázatkezelési szoftverek piacán, ami valószínűleg legalább az EGT-re, és így a beterjesztő országokra is kiterjed. A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet lehetséges határokon átnyúló hatásainak vizsgálatára a Bizottság van a legalkalmasabb helyzetben.

A Bizottság most fel fogja kérni az Adobe-ot az ügylet bejelentésére. Az Adobe nem hajthatja végre az ügyletet a Bizottság bejelentése és engedélyezése előtt." - Bizottsági sajtóközlemény

Mostanában az Atlanti-óceán túloldalán sok szó esik róla.

A Robinson-Patman Act (más néven Robinson-Patman Price Discrimination Act) egy 1936-ban elfogadott amerikai szövetségi törvény, amely megtiltja a vállalatoknak, hogy bizonyos vásárlók vagy vásárlói csoportok előnyben részesítése érdekében megkülönböztetést alkalmazzanak az áruk vagy szolgáltatások áraiban. A törvény célja az volt, hogy megvédje a kisvállalkozásokat a nagyobb vállalatok rabló árképzési gyakorlatától.

Az árdiszkrimináció olyan árképzési stratégia, amikor egy vállalat különböző árakat számít fel különböző ügyfeleknek ugyanarra a termékre vagy szolgáltatásra. Ez a nyereség maximalizálása érdekében történik azáltal, hogy a fogyasztók különböző csoportjainak a fizetési hajlandóságuk alapján különböző árakat számítanak fel. Ezt lehet használni a különböző fogyasztói szegmensek, például különböző korcsoportok vagy földrajzi régiók megcélzására.

1. Első fokú árdiszkrimináció: Az árdiszkrimináció ezen típusa azt jelenti, hogy a különböző vásárlóknak az egyes vásárlók fizetési hajlandósága alapján különböző árakat számítanak fel.
2. Másodfokú árdiszkrimináció: Az árdiszkrimináció ezen típusa a megvásárolt áruk mennyisége alapján nyújtott árengedményeket vagy egyéb ösztönzőket foglalja magában.
3. Harmadfokú árdiszkrimináció: Az árdiszkrimináció ezen típusa a különböző piaci szegmensek számára eltérő árak felszámítását jelenti.
4. Csoportos árképzés: Az árdiszkrimináció ezen típusa a vásárlók bizonyos csoportjainak, például diákoknak, időseknek vagy egy hűségprogram tagjainak nyújtott kedvezményeket foglalja magában.

Az árdiszkrimináció a helyzettől függően hasznos és káros is lehet. Hasznos lehet, amikor lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a különböző vásárlók számára különböző árakat számítsanak fel a fizetési képességük alapján, ami segíthet abban, hogy a termékek megfizethetőbbé váljanak a gazdaságilag hátrányos helyzetűek számára. Másrészt az árdiszkrimináció káros lehet, amikor magasabb árakat eredményez a vásárlók bizonyos csoportjai, például az alacsonyabb jövedelműek számára, vagy amikor egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a versenytársak számára.