Kb. másfél hónap múlva lesz a nagy nemzetközi konferenciánk EU jog, versenyjog és sport témában angol nyelven.
Ezt megelőzően azonban várunk mindenkit szeretettel 2024. április 26. 9:00 – 12:00 óra között a Hajrá Versenyjog! magyar nyelvű konferenciánkon!
2024. május 24-25-én tartjuk a - szerintem - év legjelentősebb versenyjogi eseményét. A tavalyi év végén elfogadott európai bírósági ítéletek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az előadói lista pedig magáért beszél: EU jog, versenyjog és sport - bővebben itt.
A spanyol versenyhatóság várhatóan nyáron közel 500 milló Euróra bírságolja a Booking.com-ot versenykorlátozó magatartás miatt. A Booking.com jelentésében a monopolizációt említik, írja a Financial Times: "A szabályozók versenyellenes magatartással vádolták az ügynökséget, például azzal, hogy megakadályozta, hogy a hazai szállodai csoportok olyan ajánlatokat kínáljanak, amelyek olcsóbbak a saját oldalukon, mint a booking.com-on."
A Versenyjogi Kutatóközpontban már 2013-ban arra jutott a kutatásunk, hogy a szűk árparitás súlyosan versenykorlátozó. Idén a jogalkotó is úgy néz ki lép és betiltja a szűk árparitást Magyarországon, azonban antitröszt alapon emiatt Magyarországon eljárás nem indult annak ellenére, hogy egyértelmű versenykorlátozó hatásai vannak a szűk árparitásnak és a potyautas hatás megítélése is kétoldalú.
2024. február 13-ai rendezvény diái:
Kőmíves Attila - Kiss Barnabás: A GVH 203. évi fogyasztóvédelmi gyakorlata
Fejes Gábor: Fúziókontroll 2023
Szilágyi Pál: Magánjogi jogérvényesítés Magyarországon 2023
2024. február 20-ai rendezvény diái:
Tóth Tihamér: Versenyjogi esetek az EU bíróságok joggyakorlatában 2023
Automatikus fordítás.
"Jó napot kívánok, köszönöm szépen. Azért vagyok ma itt, hogy tájékoztassam Önöket arról, hogy a nyugati világot jelentős fenyegetés fenyegeti. Veszélyben van, mert azok, akiknek a nyugati világ értékeit kellene megvédeniük, olyan világnézet által irányítottak, amely elkerülhetetlenül a szocializmushoz, és következésképpen a szegénységhez és a gazdasági nélkülözéshez vezet.
Sajnos az elmúlt évtizedekben a nyugati világ legfőbb vezetői - egyeseket a másokon való segítés jószándékú vágya, másokat pedig a kiváltságos kaszthoz való tartozás vágya motivált - feladták a szabadság modelljét annak különböző változataiért, amit kollektivizmusnak nevezünk. Azért vagyunk itt, hogy elmondjuk, hogy a kollektivista kísérletek soha nem jelentenek megoldást a világ polgárait sújtó problémákra, hanem inkább azok okai. Higgyék el, nincs nálunk, argentinoknál jobb tanúbizonyságot tenni erről a két kérdésről.
Amikor 1860-ban felkaroltuk a szabadságot, 35 év alatt a világ első domináns hatalmává váltunk. 35 év alatt az első világhatalom lettünk. Míg amikor az elmúlt 100 évben felkaroltuk a kollektivizmust, láthattuk, hogy polgáraink hogyan kezdtek el szisztematikusan elszegényedni, míg végül a világ 140. helyére, a világ 40. helyére zuhantak.
Mielőtt azonban ezt a vitát lefolytatnánk, fontos lenne, hogy először is megnézzük azokat az adatokat, amelyek alátámasztják, hogy a szabadpiaci kapitalizmus miért nem csak egy lehetséges rendszer a világszegénység megszüntetésére, hanem az egyetlen erkölcsileg kívánatos rendszer is, amellyel ezt elérhetjük. Ha megvizsgáljuk a gazdasági fejlődés történetét, láthatjuk, hogy a nulladik évtől 1800 körülig a világ egy főre jutó GDP-je gyakorlatilag állandó maradt a referencia-időszakban. Ha megnézzük a gazdasági növekedés alakulásának diagramját az emberiség történelme során, akkor egy hokiütő alakú diagramot látunk, egy exponenciális függvényt, amely az idő 90%-ában állandó maradt, és a 19. századtól exponenciálisan felfelé lő.
